Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
Az UDVARI TÁRSADALOM 327 így tehát Barkóczy Zsigmond továbbra is Grazban, vagy talán Rohoncon, Batthyány Ádám udvarában maradt, mivel 1655-től 1658- ig az udvar continuus főurainak jegyzékein is szerepelt (a hatlovas familiárisok között, de ló nélkül).458 A Batthyány-udvart elhagyva hazatért Felső-Magyaroszágra. 1665-ben a nagyváradi oszmánok fogságába esett, ahonnét 1668-ban Zemplén megye nemessége váltotta ki. Később Ugocsa főispánja lett, és Thököly kurucai ölték meg.459 Érdemes külön kiemelnünk azt ez első pillanatra kissé öncélúnak tűnő rivalizálást, amely Batthyány és Nádasdy között folyt a Barkóczy-fiú fölötti gondviselésért. A két fó'úr közötti vetélkedés igazi oka ugyanis bizonyosan nem maga az iskolázás, hanem az ilyen módon szerezhető befolyás volt. Mint ahogy annak idején például Esterházy Miklós meglátta az apa nélkül maradt, fiatal Batthyány Ádámban a jövendő szövetségest, és ahogyan sikerült is őt pártjára, befolyási övezetébe vonni, úgy igyekezett Batthyány és Nádasdy is szövetségeseket szerezni. Ennek csupán egyik első, kezdeti, de fontos lépése volt a nemesi fiúk iskolai tanításának felügyelete, amely azzal járt, hogy a gondviselő saját familiárisait állította a fiú mellé (mint Batthyány Ádám Sellyéi Pált). Ezt követte később a gondviselő udvarában teljesített farniliárisi szolgálat (mint Barkóczy Zsigmond esetében is), amely által még inkább hatást lehetett gyakorolni a fiatal főnemesre. Ebből a szempontból sokat elárul éppen Barkóczy Zsigmond legidősebb bátyjának, Istvánnak esete, akit apja 1649-ben szintén Batthyányra illetve Nádasdyra bízott. „Úgy értem, noha bizonyoson nem tudom,” - írta Barkóczy László 1650. március 13-án Batthyánynak - „hogy gróf Nádasdi uram, az én fiamot, Istókot az ifjú grófok mellé, az Kegyelmed fiai mellé adta volna Sopronba. Azért ha úgy vagyon, Kegyelmedet kérem szeretettel, legyen jóakarattal hozzá, és ha mi szüksége lenne ... és valamit Kegyelmed reá költené, Kegyelmednek szeretettel megküldöm”.460 Egy év tanulás után azonban Batthyány a fiút saját udvarába, familiárisai közé vette vagy inkább akarta venni. Az apa az egy évi tanulást szintén elegendó'nek vélte, és fiát ugyancsak udvari szolgálatra akarta adni, arról azonban nem tudott, hogy fia már Batthyány udvarában készül szolgálni, tehát ő Istókot II. Rá458BÁFF. 459Nagy Iván I. 197.; Doby Antal: A szalai és tavarnai Barkóczy család nemzedékrendi táblázata. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez 1900. 192. 460Barkóczy László levele B. Á.-nak, Nagymihály, 1650. márc. 13.: MOL P 1314. n° 2183. Ld. még ugyanerről: uo. n° 2184. - Ezek szerint az 1649. aug. 12-én Pongrácz Mátyásnak, a B. úrfiak udvarmesterének adott instrukcióban szereplő, „az kis Barkóczi”ra vonatkozó pont is Barkóczy Istvánra és nem Zsigmondra vonatkozik, mint azt Fazekas István vélte (Fazekas: Gyermekek 110. 34. jegyzet). i
