Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
I. "Őstől maradott jók". Udvarok és hagyományok
32 „Őstől maradott jók” pedig azt is fölhozta, hogy Örs vezér örökségeként birtokolja a Batthyány család az Őrséget! Ezzel két legyet ütött egy csapásra, hiszen a németújvári uradalomhoz tartozó Őrség lakói a XVII. század végétől többször is pereskedtek nemesi kiváltságaikért birtokosaikkal, a Batthyányakkal, akik ezek szerint ebben a perben szintén ősi jogaikért küzdöttek volna... 71 A család fölemelkedése Valójában a Batthyányak is több generációs familiárisi szolgálattal és szerencsés házasságokkal érték el a XVI. század elejére, hogy a főrendűek közé jutottak. Ezen az úton a család első ismert tagja Polgárdi vagy „Szőke” Mátyás, a Lackfiak familiárisa volt, aki a Rátót nemzetségbeli Kővágóörsi Pál mester 1362-ben fiúsított lányát, Katalint vette feleségül, és föltehetőleg ezáltal jutott nemességhez és vagyonhoz is. (A családi hagyomány - talán éppen emiatt - már száz évvel később, a XV. században összemosta őt a Rátót nemzetség egy Mátyás nevű tagjával, az 1475-ös oklevélben is említett palota tulajdonosával.) Fia, „Kis” György, mint az esztergomi érsekség székhelyének várnagya és udvarbírája (e tisztségeket úgy látszik egyszerre viselte) az 1390-es években már jelentős birtoktestet gyűjtött össze az érsekek támogatásával és a Zsigmond királynak fizetett jelentős összegek segítségével. Megkapta a Somogy megyei két Atádot, Ötvöst és Szabást, a Fejér megyei Battyánt, Polgárt és Csabját valamint a Körös megyei Szentjakabot (nyolc kisebb faluval). Már ekkor föltűntek a családban a céltudatos és talpraesett asszonyok. Felesége Gutori Katalin, aki György halála (1401/1402) után Csapi András felesége lett, 1416-ban vitába került fiaival, Batthyány Lászlóval és Alberttel. Miután föltörte a fiúk battyáni kúriáját, azok kizárták őt a közös birtokból, és Zsigmond királynak kellett közbelépni a fiúk dominusza, Ozorai Pipo útján.72 Az 1470-es évek végére a család ismét egyetlen férfitagra szűkült. Batthyány Albert és László hat fiúági unokája közül egyedül Boldizsárnak adatott meg hosszú élet. 71 Origo ac genealogia Illustris, et vetustae stirpis de Battyan (kézirat: OSzK Föl. Lat. 99. ff. 72-87.) f. 73. - A munka 1772 és 1799 között, Batthyány József prímás életében készült. - Az Őrség 1524-ben, a németújvári uradalommal együtt került Batthyány Ferenc birtokába: Zimányi: Güssing 11-12. A Batthyányak és az őrségiek peréről: Stahl Ferenc: Az Őrség jogállása. Vasi Szemle 28 (1974) 218-236., 390., 402.: főként 390-393. 72RÁCZ: Batthyányak 318-347. (a birtokokról: 329-337., Kővágóörsi Mátyás palotája: 318., a genelógiai összemosásról: 323., a B. fiúk vitája anyjukkal: 351.). - A battyáni udvarházról az 1520-as években: Kubinyi András: König und Volk im spätmittelalterlichen Ungarn. Städteentwicklunkg, Alltagsleben und Regierung im mittelalterlichen Königreich Ungarn. Herne 1998. (Studien zu Geschichte Ungarns Bd. 1.) 221-225.
