Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
AZ UDVARI TÁRSADALOM 309 De most már ha bémegy urak udvarában, Mintha jobb láboddal lépnél az pokolban, Nem véled, hogy semmi jót tanulhass abban Ott hozhatod magad hamar gyalázatban. Sok számú szolgákat tártnak udvarokban Kik nem nevelkednek semminemű jóban. Káromkodás, szitok vagyon a szájokban Részegség, fajtalan élet az ifjakban.353 A magyar nemesség nagy része tehát kitartott az „erkölcsös” udvari nevelés mellett. Zrínyi Miklós familiárisa, Vitnyédi István egyenesen azt írta urának 1664-ben, hogy „Nagyságod udvarában, mint egy athenásban küldik az urak magok fiait”.354 Végül pedig 1723-ban, amikor a nagy főúri udvarok kora már végleg véget ért Magyarországon, a fiatalok sorsáért aggódó országgyűlés még törvénybe is iktatta, hogy mivel „a főurak és előkelők fiait idáig a királyi udvarban alkalmazták és nevelték; minden esetre illendő lesz, hogy ugyanazokat és a nemesek fiait is (régi szokás szerint) a főrendek udvaraiban alkalmazzák és neveljék.”355 Takáts Sándor a XVI-XVII. századi „udvari iskolákat” - éppen elsősorban a Batthyány család iratai alapján - úgy festette le, mint ahol formális, szervezett tanítás is folyt: „Mondanunk sem kell, hogy a kastélyokban nevelők és tanító mesterek oktatták az ifjakat és leányokat. ... Már legrégibb várkönyveinkben s az udvarnép összeírásaiban megtaláljuk a pedagógusok mellett a mestereket és a tanító deákokat is. Ilyenek nélkül egyetlen kastélyunk sem szűkölködött.” Állítását számos XVI. századi példával is igazolta.356 Máshol pedig azt írta: „Az ifjakat a pedagógus nevelte s a mester oktatta. Tanultak táncolni, a lantot kezelni, s ha erőre kaptak, a fegyverforgatás és lovaglás mesterségére is megtanították őket.”357 Takáts külön kiemelte a Batthyányak udvarát, amely szerinte „hírre és jó névre ... első volt hazánkban. Lengyel, ausztriai, horvát stb. főurak küdték oda fiaikat és lányaikat; mert tudták, hogy jobb iskolába nem is küldhetik őket. ... Mindenki oda igyekezett, ahol legtöbbet lehetett látni és tanulni. ... Jó csomó nemzeti szellemű és magyarosító iskolánk támadt az udvartartásokban, ahol nemzetünk vezető eleme nyert hagyományokon alapuló, hazafias 353RMKT XVII/14. 574-578. n° 159. Vö. Acsády Ignác. Széchy Mária 1610-1679. Bp. 1885. (MTÉ) 174.; Acsády: Magyarország 147-148. - Salamon király udvaráról: lKir 10,5. 354Vitnyédi István Zrínyi Miklósnak, Sopron, 1664. febr. 26.: II. 165. 355CIH 1723. 105. te., 2. §. 356Takáts: Rajzok I. 14-15. 357Takáts: Régi idők 41.
