Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
Az UDVARI TÁRSADALOM 301 kor 40 kilométeren át üldözték a Kanizsa felé menekülő oszmán katonákat. Az előre eltervezett vállalkozások között voltak kisebbek, mint például 1657 januárjában, amikor „akarván egy fordulást avagy próbát tenni Kaposvár felé, ... készültünk, mentünk és jöttünk”,318 voltak azonban nagyobbak is, mint az 1641. évi igali portya vagy éppen az 1651. évi segesdi vállalkozás, amelyekben Batthyány Adám és más főurak seregei és egy egész sor végvár katonái vettek részt.319 A Dunántúlon kívül Batthyány Ádám udvari serege harcászati céllal négyszer vonult föl, de komolyabb csatában csupán az első alkalommal, az 1631. évi felső-magyarországi hadjárat alkalmával vett részt, amikor a királyi csapatok Rakamaznál súlyos vereséget szenvedtek.320 A második alkalommal a harc meg sem kezdődött. 1643 szeptemberében ugyanis Batthyány Adám azon kevesek egyike volt, akik engedelmeskedtek III. Ferinánd parancsának, és megjelentek Szakolcán, hogy onnan a Morvaországba betört svéd csapatok ellen vonulhassanak. A remélt tizenötezer főnyi hadseregből azonban mindössze háromezren jelentek meg, úgyhogy három heti táborozás után szeptember végén mind III. Ferdinand, mind Batthyány serege hazautazott.321 Batthyány seregének utolsó két dunáninneni fölvonulása az I. Rákóczi György ellen viselt 1644/1645. évi harcokhoz kötődött, de ezúttal is anélkül, hogy a sereg részt vett volna komolyabb ütközetben (amelyben ez a háború egyébként sem bővelkedett). 1644 novemberében és decemberében Batthyány Adám és katonái Götz tábornagy seregében vonulgattak a Garam és az Ipoly völgyében Nagyszombat és Rimaszombat között.322 A következő év augusztusában Batthyány csapatai ismét átkeltek a Dunán, és ezúttal abban a támadásban vettek részt, amelyet Hans Christoph von Puchheim komáromi főkapitány vezetett az Ipoly völgyében, és amelynek az ostromzár alatt álló szendrői vár felmentése volt az eredménye. „Szendrő alatt voltonk, az várban vígan is laktonk” - jegyezte föl Batthyány 1645. augusztus 20-án, majd másnap seregével együtt indult is vissza, hogy szeptember 3-án ebédre 318Mkv II. 435. 319Az igali portyáról Id. a III. fejezetben. A segesdi vállalkozásról ld. fönt. 320Ld. a II. fejezetben. 321B. Á. levélfogalmazványai III. Ferdinándnak, 1643: MOL P 1315. 3. cs., f. 299., 304. Vö. Beda Dudik OSB: Schweden in Mähren und Böhmen 1640-1650. Wien 1879. 94. 322Itinerárium, 1644. nov.-dec. „Az ó'fölsége parancsolatjából hogy az táborban mentünk és készültünk”, 1644: OSzK Kt Föl. Hung. 38. „... indultam el Németuyvárrol az őfölsége táborában Zólyom felé Generál Gérzhezf?], s mulattam oda két holnapnál tovább”: LevLajstr 1648. p. 46. Vö. Nagy László in MHt 268.
