Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
IV. "Az jó és hű szolgákat". Az udvari társadalom
298 „Az JÓ ÉS HŰ SZOLGÁKAT’ Az udvari sereg harci fölépítésében tizedekre oszlott.308 Egy-egy tizedet általában három-négy familiárisból és szeréből (szolgáiból) állítottak össze, úgy hogy összlétszámúk tíz legyen. Tíz-tizenöt ilyen tized alkotott egy kornétát, vagyis zászlót. 1651 augusztusában például a Batthyány Ádám, Zrínyi Miklós, Esterházy László és mások által szervezett segesdi hadivállalkozáskor az udvari sereg három kornéta alatt vonult föl. Az első volt az úr kornétája. Ide volt beosztva többek között Batthyány Ádám öt inasa, tizenhárom lovásza és három lovászmestere is. A második, avagy „aranyas zászló” alattiakat az udvari hadnagy, Palotai Miklós vezette, a harmadik, tarka zászló élén pedig Pethő Miklós, az egyik régóta szolgáló, tekintélyes (négy lovas) házi familiáris állt.309 A zászlók közül külön jelentősége volt az úr kornétájának, mivel az nem csak gyakorlati, hanem reprezentatív funkcióval is rendelkezett, mint Batthyány Ádám hírnevének és becsületének, valamint az udvari sereg összetartozásának és öntudatának kifejezője. Amikor 1631-ben a rakamazi csatában Batthyány zászlója is az ellenség kezére került, Bethlen István azt barátságának különös jeleként küldte neki vissza. „Az Kegyelmed cornetáját is Kegyelmednek, édes öcsém uram, megküldöttem,” - írta Bethlen - „adja Isten ezután szerencsésb legyen, meghigyje Kegyelmed, édes öcsém uram, sok ember szeme eleiben monstrantiára [közszemlére] nem vitték, minthogy nem akartam, hogy Kegyelmed becsületére sok ember lássa, hanem mind magamnál tartván, az fejdelemtől Őnagyságátúl is titkoltam.”310 Hogy Bethlen eme gesztusa milyen nagy jelentőségű lehetett a katonák szemében, az kiviláglik a Batthyány alatt szolgáló „ország lovasai” hadnagyának, Káldy Péternek egyik leveléből, aki az 1646. évi pozsonyi országgyűlésre készülve azt kérte urától, hogy „az zászlónkat küldje meg Nagyságod, ne járjunk úgy, mint egy vert nép. Szeméremnek [szégyennek] tartják katonáink anélkül jár tokát, kedvetlenül cselekszik szolgálat jókat, nem lévén zászlójok”.311 A zászló va-308Udvari sereg jegyzéke, 1651. aug.: MOL P 1322. Föld. fám. n° 1062. - Varga J. János szerint a körmendi lovasságot csak 1647-ben osztották tizedekbe (Varga J.: Szervitorok 17.). Akkor készült egy tizedek szerinti összeírás a körmendi, csákányi és szentpéteri katonákról („Az körmendi, csákányi és szentpéteri lovas és gyalog seregek regestroma”, 1647. júl. 19.: MOL P 1322. Föld. fám. n° 820.). A tizedekbe osztás szokása azonban ennél sokkal régebbi. A Batthyány-birtokon élő különféle katonákat már a század elején is tizedszám szerint írták össze (MOL P 1322. Föld. fám. n° 113a., n° 117a. (1605), n° 186. [1619], n° 217-218. [1621]). 309Mkv II. 347. Ld. még MOL P 1322. Föld. fám. n° 1060-1062. - Az udvari sereg egy másik összeírása azt a címet viselte: ,Дг én aranyos zászlóm és kornétám alatt jártának”, 1652. jan. 18.: MOL P 1322. Föld. fám. n° 1070. - A segesdi vállalkozásról: PÉTER: Főúri politika 152-153.; Kovács S. I.: A lírikus Zrínyi 69-70. 310Bethlen István levele B. Á.-nak, Várad, 1631. ápr. 13.: MOL P 1314. n° 6695. 3UKáldy Péter levele B. Á.-nak, Salamonfa, 1646. szept. 17.: MOL P 1314. n° 23598.
