Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)

III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete

234 ,MlND AZ VÁRAKAT, S MIND AZ TARTOMÁNYIT’ Az első szinthez az a két, fönt részletesen bemutatott vár, a németúj­vári és rohonci tartozott, amelyek tartósan éveken át Batthyány udvará­nak fő rezidenciái, „derekas lakásai” voltak. Bár házasságuk első éveiben, az 1630-as évek első felében a Batthyány házaspár még viszonylag sok időt töl­tött Bécsben, a császári udvar közelében,460 amikor Magyarországon voltak, akkor udvarukkal együtt leginkább Németújváron tartózkodtak. 1635-ben például Batthyány azzal indokolta a rohonci prebendák csökkentését, hogy „mostan magonk sem lakónk itten”.461 Ezt a tényt Gaspard Wiltheim atya beszámolója is megerősíti, aki 1635/1636 telén, amikor a Batthyány ud­varban lelkészkedett, mindvégig Németújváron tartózkodott, máshol nem is járt. Nem igazolják viszont más források Wiltheim atya azon állítását, hogy Németújvár Batthyány Ádám téli lakhelye („domicilium hibernicum”) lett volna.462 Egy évvel később, 1636-ban ugyanis az udvar éppen november táján költözött hosszabb időre Rohoncra. „Mastanában itten nem fogunk ordinarie lakni” - írta Batthyány 1636. november 21-én a németújvári tiszt­tartónak.463 Természetesen 1636 előtt is tartózkodott rövidebb időkre az udvar Ro­­honcon. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy 1633-ban Poppel Éva a soproni pestis veszélyességére figyelmeztetvén fiát, intését azzal fe­jezte be: „Ezt én magamért nem annyira írom, mint tiérettetek, mert én Rohonczon nem lakom”.464 1 636 után viszont mindenképpen Rohonc lépett elő Batthyány Ádám legfontosabb rezidenciájává. Előtérbe kerülésének az lehetett az oka, hogy Bécshez és a megyeszékhelyhez közelebb, az oszmán végektől viszont távolabb feküdt, és kényelmesebben lehetett megközelíteni, mint a meredek hegyre épült németújvári várat. Németújvár a későbbiek során csupán a II. Rákóczi György-féle 1644/ 1645. évi háborúk idején lépett elő ismét főrezidenciává, mivel Rohoncnál nagyobb biztonságot nyújtott, és Batthyány Ádám félt attól, hogy „valami háború lenne ezen a földen” is.465 1643 őszén felújították a vár lakószobáit, új padlót fektettek, ajtókat állítottak be, és kemencéket raktak. „Az ifjak szállása és az uraimék házai mind készen vannak, azonkívül deákok szállása is készen vagyon.” - írta december 8-án Tapolcsányi János számtartó.466 460Koltai: Pályafutás 68-69. 461„Zarkanak adott memoriale”, 1635. okt. 4.: MOL P 1322. Tiszt. n° 5. ff. 13-17. 462Wiltheim: Itinerarium 140.; KoltáI: Wiltheim 650. 463„Memoriale az mi újvári tiszttartónknak Fersteticz Palnak adatott egyrül-másrul”, 1636.nov. 21.: Inkv pp. 208-215.; MOL P 1322. Instr. n° 69. 464P. É. levele B. Á-nak, Tarcsa, 1633. jún. 22.: Poppel Éva levelezése 145. n° 28. 465„Németújvári tiszttartónk Jobbágyi Jeremiás ... a minemő két memoriálékat beadott, arra való resolvatiók”, 1645. máj. 27.: MOL P 1322. Instr. n° 203. 466Tapolcsányi János levele B. Á-nak, Németújvár, 1634. dec. 8.: MOL P 1314. n° 48430.

Next

/
Thumbnails
Contents