Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)

III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete

228

„Mind az várakat, s mind az tartományit’

52. kép: Dobra látképe a XIX. század közepén kelet felől.

A XVII. századi faluképhez képest (ld. az 51. képet) fölépült a katolikus és az evangélikus templom (középen és balra), a vár pedig rommá vált. (Vasárnapi Újság 3 [1856] 377.)

ben Lobkovicz Poppel Éva és Batthyány Ádám fölosztották egymás között a birtokokat, az özvegy két kisebbik lányával együtt a dobrai várba tette át rezidenciáját, noha sokszor hónapokat töltött Magdolna lányánál is Szentgotthárdon vagy Pápán. Amikor véglegesen odaköltözött, nagyarányú átépítéseket eszközölt a váron. Új boltozatokat, kéményeket, lépcsőket, sőt egy új „apatika házat” is építettek. A munkálatok tervezője és kivitelezője Franz Alio bécsi mester volt, de rajta és segédein kívül még - általában a közeli stájer városokból szerződtetett - üveggyártó, cserepező, asztalos és lakatjártó mester is dolgozott a várban.437 1 637-ben Giovanni Battista Orsolini kapott megbízást egy új palota, boltok és folyosók kivitelezésére Dobrán, de valószínűleg nem Poppel Évától, hanem Batthyány Ádámtól, aki akkor a vár felét birtokolta.438

437DobrKonv II.; Kincses: Liktárium 19-20. - A patikáról ld.: Nagy-Tóth: Gyógyító nagyasszony 82-84.

438 Koppány: Megállapodások 146-147.