Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
,MlND AZ VÁRAKAT, S MIND AZ TARTOMÁNYIT” 206 italokat mind húsevő nap, s mind penig böjt napon ... megadják ..., hogy ne zúgolódjanak”.345 A kápolna kisebb kőfaragványait, az „oltárkőről való fejér kőből oszlopokat”, az oltárlépcsőt, az áldoztatórácsot, a bejárati ajtót és a padlózatot - utóbbit fehér és fekete márványból - a dobronaki Abondio Bolla készítette 1641 és 1642 során.346 Úgy látszik, hogy Batthyány tornyot - föltehetően a tetőre épített huszártornyot - is tervezett a kápolnához, mert 1641. március 13-án fölhatalmazta Jobbágyi Dániel rohonc-szalónaki tiszttartót, hogy a „kápolna tornya csináltatására” kössön szerződést a rohonci áccsal.347 Nincs nyoma azonban annak, hogy ilyen készült volna. A leltárak alapján nyomon követhető, hogy a rohonci építkezések alatt a kápolnát kiürítették, ezért 1637-ben a vár délnyugati bástyáját („író ház fölötti bástya”), 1640-1641 között pedig a kastély déli traktusában található öreg palotát használták kápolnának. (A régi prédikálószék már 1637-ben az öreg palotában volt.) 348 Az új kápolna fölszentelése vagy legalábbis használatba vétele már 1642 húsvétján történhetett, mert Lónyi Mihály vasvári prépost április 12-én azt kérte Batthyánytól, hogy „az kápolna padimentomozását vígeztesse el nagypíntekig”.349 A rohonci kápolnának négyszög alakú, tükörboltozatos, stukkókkal gazdagon díszített belső tere volt ЦЗ. kép). Mivel a mennyezeten sima fehér felületek is maradtak, föltehető, hogy ezekbe - ugyanúgy, mint a közel egykorú fraknói és bajmóci várkápolnákban - eredetileg talán freskókat terveztek. Erre utalhat, hogy Luchese 1641. április 27-én arról írt Batthyánynak, hogy egy-két stukkátort és egy jó festőt is visz magával Rohoncra.350 A freskók azonban valamilyen okból elmaradtak. Csak két oltárkép (egy kisebb és egy nagyobb) készült, amelyek megfestéséről Batthyány 1640 szeptemberétől a németújvári munkájáról már ismert Christian Knörrel tárgyalt,351 majd 1641. július 10-én megbízást adott neki a munkára.352 Knör 345„Szalónaki tiszttartónak, úgy mint Jobbágyi Dánielnek adatott rövideden való memoriale”, 1641. aug. 22.: Inkv pp. 372-375.; MOL P 1322. Instr. n° 133. 346Schmeller-Kitt: Vorarbeiten 404. n° 983., 986.; Koppány: Megállapodások 156. n° 8.; Koppány: Művészek 177. 347MOL P 1322. Instr. n° 125. 348InvRo 1637.; InvRo 1640. Kivonat a rohonci vár inventáriumából, 1641. május 17-20.: MTA MKI LRgy A-I-24. n° 514. 349Lónyi Mihály levele B. Á-nak, Szombathely, 1642. ápr. 12.: MOL P 1314. n° 29842. 350MOL P 1314. n° 29918. Vö. Garas: Olasz mesterek 227. 351Christian Knör levele B. Á-nak, Bécs 1640. szept. 15.: MOL P 1314. n° 26883. Vö. Schmeller-Kitt: Vorarbeiten 403. n° 982. Filiberto Luchese levele, 1640. okt. 16.: MÓL P 1314. n° 29916. Vö. Garas: Olasz mesterek 226. Vö. Koppány: Művészek 183. 352„Ez is ezen képíró conventiója”, 1641. júl. 10.: Konvkv/Ép.
