Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
202 ,MlND AZ VÁRAKAT, S MIND AZ TARTOMÁNYIT' A rohonci vár átépítése A rohonci kastély átépítése a németújvárival párhuzamosan folyt.317 1636. május 10-én Batthyány Ádám mindkét vár átépítésére szerződést kötött Giovanni Battista Orsolinivel.318 A rohonci munkák azonban a németújvári építkezés miatt késhettek, mert 1637. január 22-én Batthyány arról írt a tiszttartót ideiglenesen helyettesítő Tót István deáknak, hogy „az mint az jövő kikeletkor, Isten azt adván érnők, itten Rohoncon volna valami épöletönk, az melyről már meg is alkodtonk az kőmíessel”.319 Közben Batthyány elképzelései is változhattak, mert február 25-én újabb szerződést kötött Orsolinivel, majd október 19-én külön pallérjával, Jacopo Cavalléval (Cavella) is.320 A rohonci építkezés oka az volt, hogy 1636 őszétől Rohonc vált Batthyány Ádám udvarának főrezidenciájává, a főkapitány gyakori útjainak kiinduló és végpontjává; célja pedig az, hogy fölépítsék a vár negyedik, keleti traktusát, és így zárt udvart hozzanak létre. Az új szárnyat Orsolini és Cavalle 1637 és 1639 között húzta föl. 1640 februárjában Batthyány Ádám egyik utasítása már az „új épületet” említette.321 A vár azonban nem lett szabályos négyzet alaprajzú, mert az új, keleti szárny nem párhuzamosan épült a nyugatival.322 Ennek részint a terepadottság lehetett az oka, részben pedig talán az, hogy az új szárny közepébe beépítették a szögletes apszisban végződő gótikus várkápolnát is.323 Az új traktus déli oldalának emeleti részén Orsolini egy - a németújvárihoz hasonló - stukkós dísztermet alakított ki, amelyet az 1650-es években 317Az alábbiakról, Koltai: Portré 409-415. 318„Paumeiszter Johann Batista Orsal conventiója”, 1636. máj. 10.: Konvkv/Ép. 319„Memoriale, melyet adtunk (Tót] István deáknak, az míg egy kevéssé az szalónaki tiszttartóságban volt , 1637. jan. 22.: MOL P 1322. Instr. n° 42. f. 244.; MOL P 1322. Tiszt. n° 5., f. 20. 320Konvkv/Ép. 321 „Az új épület mellett az konyha eránt egy öreg konyhát csináltatni”: „Uram őnagysága hogy Gáli Imrének az vörösvári számtartónak mátkáját kiadta rohonci várbúi, annak lakodalmára micsoda rendtartást csináltak”, 1640. febr. 5.: MOL P 1322. Föld. fám. n° 430. 322Ld. a Könyöki József által 1884-ben készült fölmérési rajzot: Könyöki: Örökség 272. n° 151.3.; ÖKt XL. 400. 323Koppány Tibor fölvetette, hogy a gótikus kápolnát talán B. Ferenc építette, és így a magyarországi későreneszánsz építészet egyik gótizáló emléke lenne (Koppány Tibor. Gótizáló tendenciák a magyarországi későreneszánsz építészetben. In: Collectanea Tiburtiana. Szerk. Galavics Géza-Hemer János-Keserü Bálint. Szeged 1990. [Adattár XVIXVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 10] 458). Az 1610-ben újjáépített németújvári várkápolnán is megfigyelhetők gótikus elemek (Koppány: Batthyány Ferenc 95.), azonban könnyen lehet, hogy mindkettő középkori eredetű.
