Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)

III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete

196

„Mind az várakat, s mind az tartományit’

ráfia.305 A tornyot valószínűleg palánk vagy kőfal vette körül, és már egy 1374-es leírás szerint is tartozott kápolna a várhoz.306 1596 és 1602 között Batthyány Ferenc itáliai és stájer mesterekkel jelentős mértékben kibővíttette a rohonci várat.307 Az 1630-as évek leltárai alapján308 föltételezhetjük, hogy négyszög alakú, négy sarokbástyás, reneszánsz várkastéllyá alakították. Az udvart csak három oldalról vették körül árkádos épületek. Ezért lehetséges, hogy a következő években a rohonci tömlőéből szökés és szökési kísérlet is történt, mert a Rohonc patak felé néző keleti várfalon nem lehetett nehéz átjutni.309

A négy sarokbástyád, „alcázar-típusú” reneszánsz kastélyokat a XVI. század második felétől építették szívesen Európa-szerte spanyol és olasz minták alapján. Nyugat-Magyarországra e minták stájerországi közvetítéssel jutottak el a XVII. század első felében. A rohonci várkastélyhoz hasonlóak például a stájerországi Thannhausen (1585), Lannach (1590-1610), és főként a Georg Winkler által kiépített Hainfeld kastély a Rába völgyében (16. sz. vége), Magyarországon pedig Forgách Zsigmond gácsi (1600-1612 között), Esterházy lakompaki (1618 körül) és Nádasdy Pál sopronkeresztúri (1623-1649 között) kastélyai.310

305Dehio: Österreich 668. Vö. Ratz: Rechnitz 4.

i!1,,Zala vármegye története. Oklevéltár. Szerk. Nagy Imre és mások. II. Bp. 1890. 115.

307Schmeller-Kitt: Vorarbeiten n° 961-966.; ÖKt XL. 398.; Koppány: Batthyány Ferenc 101-102. - Koppány Tibor a rohonci várat és kastélyt külön épületeknek tekintette, de XVI-XVII. századi adatai ugyanarra a városban álló épületre vonatkoznak, amelyet a leltárak többnyire várnak (arx) neveznek.

308MOL P 1322. Lelt. n° 76a., 78., 79a.

3091610-ben Rothkovich Mihály rohonci porkolábot házasságtörtés miatt bebörtönözték, de ő a falakon át megszökött (Tóth P.: Vas vármegye II. n° 1227.). 1613-ban Francsics Péter és Maurics Máté jobbágyok Velicsanecz Lőrinc szalónaki darabonttal ,köteleket szerezvén” - sikertelenül - arra szövetkeztek, hogy kiszabadítsák Francsics Péter öccsét a rohonci várból (Úriszék 265-267. n° 129).

310 Balogh Jolán: A magyarországi négysarokbástyás várkastélyok. MűE 30 (1954) 250.; Balogh Jolán: Olasz tervrajzok és későrenaissance épületeink. In: Magyarországi reneszánsz és barokk. Művészettörténeti tanulmányok. Szerk. Galavics Géza. Bp. 1975. 55- 135.; Fidler, Petr. Umbaupläne für die Wiener Hofburg. Zu einem spanischen Architekturtypus im 17. Jahrhundert. In: Spanien und Österreich im Barockzeitalter. Hg. Wolfgang Krämer. Innsbruck 1985. (Innsbrucker Beiträge zur Kulturwissenschaft, Sonderheft 58) 75-82.; Berger, Eva: Adelige Baukunst im 16. und 17. Jahrhundert. In: Adel im Wandel 119-120.; GBKÖ IV. 248-250. - A stájerországi kastélyokról: Aggházy: Steirische Beziehungen; Boswell, Antonia: Die Arkadenhöfe der Renaissance und des Barock in der Steiermark. Graz 1988. (Kéziratos doktori disszertáció: ÖNB 1.286.409-С). - Erdélyi példák az 1620-as és 1630-as évekből: Kovács András: Késő reneszánsz építészet Erdélyben 1541-1720. Bp.-Kolozsvár 2006. 114. (Radnót), 121-122. (Csíkszereda), 124-125. (Aranyosmeggyes).