Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
I. "Őstől maradott jók". Udvarok és hagyományok
Udvarok és hagyományok 19 Ezek már a XVII. századi köznyelvben is jelen voltak. Puch György dobrai tiszttartó például 1640-ben azt tanácsolta Lobkovicz Poppel Évának, hogy tárcsái fürdőházához Ehrenreich von Königsbergtől kaphatna tűzifát, annak borostyánkői uradalmából, „csak Nagyságod egy szép udvari levelet írna neki.”18 Vitnyédi István pedig azt írta 1662- ben Mednyánszky Jónásnak, hogy „azelőtt sem tetsze énnekem az Kegyelmed udvaros conniveálása [szemethunyása], eléggé javallottam is, halálos ellenségének annyi hitelt ne adjon”.19 Az udvariasság mai fogalma sem volt ismeretlen. Lónyi Mihály vasvári prépost 1644-ben azt írta Batthyány Ádámnak egy adósság ügyében, hogy Nádasdy Ferencet „udvariság sem volna mostan ... afféle állapot miatt búsítani”.20 Maga Batthyány is úgy korholta egyik ismerősét, Dániel Istvánt: nem tudhatjuk, hogy hol tanulta Kegyelmed azt az udvariságot, hogy csak hír nélkül elment Kegyelmed”.21 Használták az udvarias fosztóképzős ellentétpárját is, mint például Francsics Péter, aki 1650-ben azt írta Batthyány Ádámnak: „nem vagyok oly udvartalan, hogy Nagyságodnak magam is nem kedveskedném”.22 Az udvarlás, mint a férfi-női kapcsolat egy formája talán német hatásra (hofieren, den Hof / die Court machen) került a magyar nyelvbe. Mindenesetre Batthyány Pál 1658-ban már arról számolt be Grazból apjának, hogy „az németek igen udvarlanak az Stubenbergsj!] kisasszonynak. Mikor idejüttem, hát látom hogy két német úrfi igen ugratják az lovokat az hintó mellett”.23 Végül az „udvar szó negyedik jelentéscsoportja politikai vonatkozású. Az uralkodói udvarok és az udvari méltóságok ugyanis mindenkor egyben kormányzati funkciót is betöltötték. A Habsburg Birodalom kormányzatának legfontosabb intézményei (Hofkanzlei, Hofkammer, Hof rat, Hokriegsrat) nevükben is őrizték az udvarhoz tartozásuk jelét, még azután is, hogy lazult ez a kapcsolat.24 Az udvar szót azonban a XVII. század közepétől önmagában is használták ‘állam, kormányzat’ értelemben, méghozzá Magyarországon az esetek nagy többségében konkrétan a Habsburg Birodalom bécsi központi kormányzatát értve alatta. 18Poppel Éva levelezése, 226. n° 80. 19Vitnyédi István levele Mednyánszky Jónásnak, Pozsony, 1662. aug. 19.: VlTNYÉDl: Levelei I. 217. 20Lónyi Mihály levele B. Á.-nak, Szombathely, 1644. jún. 3.: MOL P 1314. n° 29854. - Kertész: Szállók 153-155. csupán 1664-ből ismeri a szó legkorábbi előfordulását. 21B. Á. levélfogalmazványa: MOL P 1320/jj. f. 142. 22Francsics Péter levele B. Á.-nak, Mankóbük, 1650. aug. 28.: MOL P 1314. n° 16448. 23B. Pál levele B. Ádámnak, Graz, 1658. júl. 17.: MOL P 1314. n° 5205. 24Zolger: Hofstaat 37., 57-58.
