Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)

III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete

Az UDVAR ÉPÍTETT KÖRNYEZETE

181

<— Mivel az épületek többsége (főként az alsó várban) a XIX-XX. században elpusztult, így a forrásokban szereplő helyiségek többsége csupán megközelítőleg lokalizálható. De ez a rekonstrukció is részben hipotetikus, mert a forrásként használt leltárakból nem derül ki, hogy milyen sorrendben írták össze a vár egyes helyiségeit, és általában az sem szerepel, hogy a fölsorolt helyiségek melyik szinten voltak. Csak a helyiségek funkciójából lehet sejteni, hogy például a konyha és a műhelyek a földszinten, a dísztermek és lakószobák az emeleten kaptak helyet. A pincék a rajzon nem szerepelnek. - Források: A németújvári vár leltára, 1634. aug. 13.: MOL P 1322. Lelt. 87/b.; Ruprecht Rosenberg följegyzése németújvári kőfaragó munkákról, 1640. aug. 9.: Koppány: Megállapodások 157-159.; „Az németújvári várban aminemő és mennyi lakatjártó munka kívántatik” (ajtók jegyzéke), 1636/37: MOL P 1322. Épít., f. 59.; „Az mely házakat az várban fűtenek” (szobaösszeírás), 1641.: InvNú 1641.; Div 1662. - Fölhasznált modern alaprajzok: Könyöki: Örökség 187-188.; Hajszányi: Güssing 28., 60.; Dehio-Burgenland 118-119.; Die Ritter 192-195. - N em vettem figyelembe viszont azt a tervvázlatot, amelyet Bibiana Kametler közölt a vár 1650 körüli állapotáról (Kametler: Adam Batthyány 149., vö. Die Güssinger 311.), mert valószínűleg csak a XVIII. század végéről való, és eredeti példányát nem sikerült megtalálnom (Kametler által megadott jelzete: BHG Lad. 1. Fasc. 8. n° 2., az anyagról készült mikrofilmen nem szerepel). - Mivel a kapuk és bástyák neveit XVII. századi forrásokban nem mind találtam meg, föltüntettem a XX. században használatos német neveket is (vö. Dehio-Burgenland 118-119.; Die Güssinger 311. [Wolfgang Meyer rajza]; BUNZL: Burg Güssing 177.). (A szerző rajza)

Magyarázat a 33. képhez:

Kapuk és bástyák

1. Alsó kapuköz (1641)

2. Kerek bástya (1641) - Scheibelturm

3. Középső kapuköz (1641) - Franzenstor

4. tömlöc, rabok tüzelő helye, külső és belső (1641)

5. porkoláb háza (1641)

6. - Rauchfeuerturm

7. Felső kapuköz vagy öreg kapu (1641) -Adamstor

8-9. város felőli két bástya (1650 k., Koppány: Megállapodások 154-155, n° 7.) - Scharfes Eck, Kanonenhalle

10. - Ujlakiturm

11. - Witwenturm

12. öreg bástya (lakatjártóház mellett, 1650 k., Koppány: Megállapodások 155.) - Rote Bastei

13. - Südbastei

14. kert felőli kis bástya (Koppány: Megállapodások 155.) - Ostbastei

Alsó vár, földszint

Al. puskacsináló ház (1662), caigház (Zeughaus, 1662)

A2. lakatjártó ház (1641, 1662)

A3, üvegjártó háza (1641)

A4, öreg konyha (1634, 1641)

A5. szakácsok háza (1641)

A6. sütőház (1634)

A7. sütők háza (1641)

A8. ecetes ház (1634, 1641)

A9. tiszttartó ház (1634)

A10. kulcsárok háza (1641)

All. pap háza (1641)

A12. Orgoványi Miklós lovászmester háza (1641)

A13. Terestyéni Mihály főporkoláb háza (1641)

A14. porkoláb uraim ebédlő háza (1634) A15. fürdőház (1634)