Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)

I. "Őstől maradott jók". Udvarok és hagyományok

18

„Őstől maradott jók'

Az udvart áll vagy udvarol ige viszont - amely az udvar fejének környezetében megfelelő viselkedést jelzi - már a szó a harmadik, de a második jelentésből származó, kommunikációs szempontú jelentéscsoportjához tartozik. „Mikor eszünk, az asztalnál körül állók közül senki be ne szóljon az asztalnál ülők beszélgetésiben, mert ... az kik udvarlók, szolgáljanak, s ne csacsogjanak” - rendelte el például Thurzó Imre 1617-ben.11 Hasonlóan folytak az étkezések más főrendeknél és az erdélyi fejedelmi udvarban is. „Mikor vagy vendégségekben, vagy lakodalmakban vagyunk, mindnyájan hátunk megett udvaroljanak, ... szolgáljanak szép rendben állván, fegyverek oldalokon lévén” - hagyta meg 1646-ban I. Rákóczi György bejáróinak.12 A vendégségek leírásai is tanúskodnak erről a szokásról. II. Rákóczi György esküvői lakomáján, 1643-ban például Gyulafehérváron az „erdéli urak és fű emberek mind az majestáson [a fő asztalok számára állított emelvényen] udvart állottak, hebanum [ébenfa] pálca ezüstös az kezekben”.13 Az udvarolni vagy udvart állni kifejezés tehát a XVII. században annyit jelentett, mint ‘az urat kiszolgálni, szolgálatára állni, fölsorakozni’. „Az kinek mi szolgálatra vagy udvarlásra kell menni, abban eljárjon” - írta Esterházy Miklós nádor az 1630-as években.14 A század második felében, 1681-ben Batthyány Kristóf is olyan utasítást adott inasainak, hogy aki „jelenlétét, s udvarlását elmulatja, érdemes büntetése lészen”.15

Ekkorra azonban az udvarol társasági szóvá is vált, ugyanúgy, mint például a „szolgálok nagyságodnak” fordulat. A XVII. században még csak főrendekkel szemben, majd később egyre tágabb körben használták tisztelgő látogatás’ illetve tiszteleg, köszönt’ jelentésben.16 „Úgy hiszem, nekem is kevés napok alatt alkalmatosságom adatik reá, hogy magam is jelenlétemmel szolgáljak, s udvaroljak kegyelmednek” - írta például Rákóczi László 1658- ban Nádasdy Ferencnek.17

Az udvarlásból származtak azután olyan kifejezések, amelyek bőven túlélték az udvarok korát is, mint udvarias, udvariasság, tehát ‘illedelmes, tisztelettudó, előzékeny’, illetve udvarol, tehát ‘férfi a nőnek tetszését elnyerni igyekszik’.

nMURt 65. n° 10.

12MURt 92. n° 13.

13II. Rákóczi György esküvője. S.a.rend.: Várkonyi Gábor. Bp. 1990. (Régi Magyar Történelmi források 2) 70-71.

14MURt 81. n° 10.

15MURt 113. n° 3.

16KertÉSZ: Szállók 151-153.

17Rákóczi László levele Nádasdy Ferencnek, Bécs, 1658. ápr. 3.: OStA HHStA Ungarische Akten, Miscellanea, Fase. 431D, Konv. A, ff. 4-5.