Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
Az UDVAR ÉPÍTETT KÖRNYEZETE 177 romra 1644-ben az „újvári óra igazító” ügyelt.224 Batthyány Ádámnak magának egyébként zsebórája is volt, amelyet azonban már Bécsbe, az „óra csinálóhoz” kellett küldeni javítani. Ennek a presztízs mellett hadászati jelentősége is lehetett . Kemény János és alvezére 1644-ben a felvidéki hadjáratban összeigazították óráikat225 és így tehetett Batthyány Adám és Zrínyi Miklós is egy-egy közös hadivállalkozás előtt, amikor az időzítés különösen fontos volt. 1648-ban és 1649-ben további épületekkel, köztük egy új fürdőházzal bővült Németújvár. 1648 októberében Batthyány a „mostani új ház reformálasat” sürgette,226 majd 1649-ben már kemencéket készítettek a fazekasok „az új házakban” (összesen tizennégyet),227 amelyek 1650 tavaszára készülhettek el. „Az új épületben való tislér, üvegjártó és gerencsér munkát ami illeti” - írta Batthyány Ádám Simoncsics Márkó tiszttartónak - „azon legyenek hogy virágvasárnapig elkészíttessék, mert az innepekre [húsvétra] ide jövünk lakni”.228 1650-re nagyjából véget értek a németújvári építkezések. Két évtized alatt a vár belsejében és külsejében is jelentősen megváltozott. Nemcsak az ajtók, ablakok, és boltozatok lettek megújítva, hanem új termek, lépcsőházak, bástyák és tornyok készültek. Sajnos azonban mivel a vár a XVIII. század végétől egészen az 1960-as évekig lakatlanul, sőt fedél nélkül állt229 - a XX. századra a belső díszítéseknek nyoma sem maradt, sőt az épületek többsége is eltűnt, így a korabeli leltárak segítségével csak megközelítően lehet meghatározni az egykori termek helyét. 224„Az újvári óra igazító commendatioja, 1644”: MOL P 1315. 3. cs. f. 439. 22jA zsebóra: Jenei: Irodalmi levelek 689. - Kemény Jánosról: Tóth I. Gy.: Harankongás 122. 226,Az minemő memóriáiét magam számára csináltam, hogy mit vegyek igazétásban”, 1648. okt. 8.: MOL P 1322. Instr. n° 246. 227„Németuyvári, szalónaki, körmendi, dobrai tiszttartóink, és egyéb rendbeliek ... iratának ... extractussa”, 1649.: MOL P 1322. Tiszt. n° 63. 228B. Á. Simoncsics Márkónak, 1650.: MOL P 1322. Tiszt. n° 75/a. f. 226. 229Rómer Flóris 1876-ban azt látta, hogy „a palotában még gyönyörű stucco-val ékesített boltok valának, de ezek dűlnek” (Römer Flóris: Román- és átmenetikorú építmények hazánk területén. Archaeologiai Közlemények 10 [1876] II. 1-62: 35). - ,A jelenlegi [1884] gondnok ... a düledező falakat - hogy valaki kárt ne szenvedjen - a kőmívesek által leszedeti” (Könyöki: Örökség 187). - Ld. még: Hajszányi: Güssing 101.; Bunzl: Burg Güssing 178-179.
