Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
Az UDVAR ÉPÍTETT KÖRNYEZETE 175 med úgy, hogy még az idén elkészüljön” - írta Batthyány május 15-én a tiszttartónak.* 211 Szeptember 11-én a bádogos már a „torony födezéshöz” kezdhetett (az ónozáshoz törött ónedényeket is fölhasználtak), Jobbágyi Jeremiás pedig azt tudakolta az úrtól, hogy a torony csúcsára Grazból megrendelendő' gomb rézből legyen-e vagy „Nagyságod meg akarja aranyoztatni?”.212 Batthyány a drágább, aranyozott megoldást választotta. „Mivelhogy hozzá kezdettünk, kívántatik, hogy végben is vittessük, legyen keze-lába a munkának. Azért Kegyelmed végezzen avval az rézmívessel avagy mással, hogy megaranyozzák” - utasította Jobbágyi Jeremiást.213 Ugyanakkor új toronyóra is készült, amely az órákat harangütéssel jelezte. Huber már 1646 decemberében föl akarta szerelni az órát és a harangot,214 de ez nem bizonyult egyszerű feladatnak. 1647 augusztusában Tapolcsányi János számtartó arról számolt be, hogy a rendelkezésre álló három harang közül egyik sem jó az órához.215 Ezért még abban az évben a bécsi Leonhard Löw mester új harangot öntött Batthyány számára.216 A várbeliek azonban nem találták elég hangosnak. 1648 novemberében ki is hívták a helyszínre a harangöntőket, akik azt mondták, hogy a harang jó, csak rossz helyre van szerelve. „Hangassága nem szolgál alá, hanem mint föl iterben megyen, azért nemigen hallani [az] órát” - mondták, és egyben meg is mutatták a fölszerelést végző pattantyúsnak, hogy szerintük hova kellene tenni. Az általuk mutatott hely azonban újabb műszaki problémákat vetett 21üKorábban úgy véltem, hogy a németújvári tornyot 1646-ban Carlo della Torre építette újjá (Koltai: Portré 418-419.). A hivatkozott forrás azonban az ugyanakkor épült szalónaki déli „órás toronyra” („Falsches Gericht”) vonatkozik. Ld. „Szalónaki és rohonci váraknál munkálódó mesteremberekkel való számvetés”, 1650. máj. 24.: MOL P 1322. Föld. fám. n° 963. - A németújvári torony felső, későrenszánsz formájú kettős ablakai és az óra elhelyezése ugyanolyan, mint a csákányi kastély tornyán. Mindkettő az 1610-es években, Batthyány Ferenc megrendelésére kaphatta mai alakját. Akkor mindkét váron komoly építkezések folytak (Németújváron a torony melletti kápolna, Csákányban a kastély épült), de a tornyokról szóló levéltári adat nem ismert. Vö. Koppány: Csákánydoroszló 57.; Koppány: Batthyány Ferenc 94-95., 103. 211„Német Uyvári tiszttartónk Jobbagy Jeremias uram aminemő memóriáiét adott be, arra való választételünk, s azon kívül való dolgok is”, 1646. máj. 15.: MOL P 1322. Instr. n° 216. 212Jobbágyi Jeremiás B. Á-nak, 1646. szept. 11.: MOL P 1322. Tiszt. n° 41. 213,Kémet Uyvári tiszttartónak Jobbagy Jeremias uramnak adott memorialéjára való válasz”, 1646. szept. 12.: MOL P 1322. Instr. n° 219/1. (pp. 61-64). 214Jobbágyi Jeremiás levele. B.Á-nak, Újvár, 1646. dec. 16.: MOL P 1314. n° 54827. 215Tapolcsányi János levele B. Á-nak, Németújvár, 1647. aug. 9.: MOL P 1314. n° 48435. 216Zimmerl: Inschriften 59. n° 128. Vö. Hajszányi: Güssing 67.; Koppány: Mesterek 185. - Löw öntött a magyar kamara számára is ágyúkat (Kapossy-Badál: Regeszták MűÉ 10(1961] 231-232.), Pálffy Pál bajmóci várkápolnájához pedig 1649-ben harangot (Fidler: Pálffy 223.).
