Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
Az UDVAR ÉPÍTETT KÖRNYEZETE 171 Ekkor azonban Batthyány már újabb németújvári építkezéseket tervezett. „Az télen legyen érette Kegyelmed, hogy feles meszet égettessen Kegyelmed, ... mivel itten is feleset akarunk építtetni” - tájékoztatta 1635 októberében Ferstetics Pál tiszttartót.182 A következő év tavaszán valóban szerződést kötött Giovanni Battista Orsolini bécsi építőmesterrel,183 először 1636. április 25-én a szenteleki kastély átépítéséről, május 10-én pedig „újvári várunk renoválása felől”. Orsolini - az 1636-ban és 1637-ben kelt további szerződések és megállapodási tervezetek szerint - részben a vár bástyáit erősítette meg, részben pedig a felső várban található reprezentatív termeket és a grófi pár lakószobáit újította meg.184 A bástyák és a dísztermek párhuzamos építése akár jelképe is lehetne a korabeli magyarországi viszonyoknak, de egyben követi a közép-európai korai barokk kastélyépítkezések azon jellegzetességét, hogy az épületek külső megjelenésének jelentős átalakítása nélkül hoztak létre reprezentatív, stukkókkal és festményekkel díszített belső tereket. A németújvári vár átépítésekor is a belső díszítésre esett a hangsúly. Batthyány Ádám úgy rendelkezett, hogy az „örög palotában kévántatik padlás oly, hogy képekkel legyen ékesétve jó módjával”.185 Kívánságának megfelelően Orsolini egy barokk dísztermet alakított ki. amelyet a források „hímes palota”, „neuen gemalten Saal” vagy „új palota” néven említenek.186 Ezenkívül új csigalépcsők is épültek, a fraucimerek lakása mellé pedig új folyosó, „mely folyosón által kápolnában is járhatni”.187 A munkák nagy része valószínűleg abban az évben el is készült. 1636 októberében már kemencéket építettek és ablakokat üvegeztek. 1637 elején Orsolini és pallérja, a munkákat irányító Jacopo Cavalle már az „új házok” mennyezetének „gibszel és mésszel”, tehát stukkókkal való díszítésére kapott 182Uo. 18iKoPPÁNY: Batthyány 546-548.; Koppány: Művészek 188.; AIA ‘Orsolini’ (2007 dec.) - Orsolini dolgozott a Magyar Kamara számára is, mert Pálffy Pál 1637. máj. 17-én azt írta Bécsből B. Á-nak: „Kegyelmedtűl bocsánatot kérek, hogy a Jan. Babtistát nem bocsátottam kegyelmed szolgálatjára. Oka az, hogy őfelsége szolgálatában mostan velem együtt máshova megyen, és azután Kegyelmedhez is együtt megyünk” (MOL P 1314. n° 35247.). 184Épít. ff. 28-30.; Konvkv/Ép. Vö. Koppány: Megállapodások 143-144. n° 1A.; Koppány: Batthyány Ádám 546-548. 185Koppány: Megállapodások 143. n° 1A. 186„... az hímes palotárúl ...mely Uyvárott vagyon”, 1637. jan. 4.: Konvkv/Ép. „von dem Gang in neuen gemahlten Saal eingehende Thier”: MOL P 1322. Épít. f. 59. „Az új palotában az kípeknek felszegezése”: MOL P 1322. Épít. f. 27. 187Koppány: Megállapodások 143-144. n° 1A.; Koppány: Batthyány Ádám 546.
