Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
Az UDVAR ÉPÍTETT KÖRNYEZETE 167 egyikének, Volfernak adományozta, aki ott 1157-ben bencés monostort alapított. 1180 körül azonban III. Béla a monostort királyi tulajdonba vette, és helyén kővárat építtetett Magyarország nyugati határának védelmére, amelyet 1198-ban már a közeli Óvártól megkülönböztetve Újvárnak (Novum Castrum) neveztek.164 Az új vár a hegy kiugró déli részén állt, de a XIII. század második felében a szikla alatti hegytetőt is fallal vették körül, és ezzel kialakították az alsó várat. A várhoz tartozó kiterjedt (a középkor végén közel hetven faluból álló) uradalom királyi birtokban maradt az Anjou-kor végéig, leszámítva azokat az évtizedeket, amikor az 1270-es évektől az 1320-as évekig a Kőszegiek tartották elfoglalva. 1391-ben a Lévai Cseh, majd 1457/1458-ban az Újlaki család birtokába került.165 Miután 1524-ben Batthyány Ferenc kapta királyi adományként Németújvárt, hamarosan ez vált családja fő székhelyévé, mivel a mohácsi csata utáni háborús évtizedekben, például Szulejmán szultán 1532. évi hadjárata idején különösen nagy szükség volt a vár nyújtotta biztonságra. Ezt tovább növelték a Batthyány Ferenc által végrehajtott építkezések is. 1544- ben épült ki a legalsó várkapu és az azt védő Kerek-bástya.166 167 A Batthyány család és Németújvár szoros kapcsolata tehát alapvetően a vár szinte bevehetetlen voltán alapult. Emiatt volt Németújváron a családi kincstár, levéltár, sőt a XVI. század második felétől a Batthyány Boldizsár által létrehozott jelentős könyvtár is. A XVI. század közepétől a németújvári (egykor talán domonkos, majd ágostonos kolostorhoz tartozó) templomban temették el a család minden tagját.16' Batthyány Ferencné Svetkovics Katalin, Batthyány Boldizsár és II. Ferenc is tovább bővítették a várat, általában stájer mesterek munkájával. A felső várba fölvezető lépcső melletti két kőfaragványt például (amelyek egykor a ciszterna kútkáváján voltak) föliratuk szerint Svetkovics Katalin 164Karácsonyi: Nemzetségek 597-598.; Sörös Pongrácz OSB: A Pannonhalmi Szent- Benedek-rend története. XII/B: Az elenyészett benczés apátságok. Bp. 1912. 309-310.; Hómmá: Herrschaftsgeschichte 3-4. 165A vár és az uradalom történetéről alapvető Gratian Lesernek a Güssinger Zeitungban 1921 és 1931 között megjelent cikksorozata (négy kötetbe összegyűjtve a BFkG-ben). Főként ennek alapján: Нотта, Josef Karl: Das Güssinger Land. Volk und Heimat 1956- 1960.; Vasy, Stephan [=Batthyány László]: Geschichte der Festung Güssing. Graz [1957].; Hajszänyi: Güssing; Magyar: Güssing. - Ld. még: Zimányi: Güssing 3-36. 166Hajszányi: Güssing 52.; Dehio-Burgenland 117-118.; Marosi: Burgen 101-105.; Koppány: Batthyány Ferenc 93. 167Az első ismert adat B. Ferenc testvére, Perpetua temetése 1553-ban: Dersffy István levele B. Ferencnek, 1553. dec. 31. „ex Baar”. E 200. 7. tétel f. 25.
