Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
164 ,MlND AZ VÁRAKAT, S MIND AZ TARTOMÁNYIT’ maradt meg. Fia, Веке László 1648-tól inasként szolgált a Batthyányudvarban, 1663-ban pedig Batthyány Pál familiárisa volt.157 Az életrajzi adatok ismeretében megállapítható, hogy az inventáriumokat alkalmi megbízások alapján egy viszonylag állandó csoport készítette, akik Batthyány Ádám közvetlen udvari környezetébó'l, az udvari familiárisok és a képzettebb deákok közül kerültek ki. A leltárak mellett más hasonló munkákat is végeztek, mint például a dézsmák szedését vagy új urbáriumok készítését.158 Ebből az officiálisi csoportból kerültek ki az uradalmak legfontosabb tisztségviselői, a tiszttartók, számtartók is, akiket - úgy látszik - ritkábban, de alkalmanként szintén megbíztak leltározással. Sajnos az elkészült leltárak közül sok elveszett a Batthyány-levéltár 1945. évi körmendi és 1956. évi budapesti pusztulása során. A rohonci várról négy, a németújváriról pedig mindössze egyetlen égett szélű leltár maradt fönn Batthyány Ádám idejéből. Ezek azonban a későbbi leltárak, és más források (osztálytételek, építési iratok, levelek) adataival összevetve mégis alkalmasak arra, hogy bepillantást adjanak Batthyány Ádám várainak belsejébe. Várak, kastélyok, rezidenciák A Batthyány család kiterjedt birtokaihoz számos nagyobb vár és kisebb rezidencia tartozott. „Senkinek nincsen ilyen két ház kezeknél, mint ez mi két házonk” - írta 1570-ben özvegy Batthyány Ferencné unokaöccsének, Boldizsárnak, utalva kettőjük akkori két rezidenciájára, a németújvári és a szalónaki várra.159 A családnak persze voltak egyéb várai és kastélyai is, és ezek száma а XVII. század közepére a birtokok gyarapodásával tovább nőtt. Batthyány Ádámnak önálló gazdálkodása kezdetén, 1632/33-ban négy uradalmi székhelyként szolgáló vár160 állt a rendelkezésére: Németújvár, Rohonc, Körmend és Gereben. Közülük Rohonc és Körmend szabályos alap157KOLTAi: Веке Zsigmond 530-646. 158Ld. pl. az urbáriumkészító'k jegyzékét: „Memoriale”, 1648. jan. 19.: MOL P 1322. Instr. n° 235. 159Svetkovics Katalin B. Boldizsárnak, 1570. aug. 8.: Terbe: Batthyány Ferencné 214. n° 192. 160Az alábbiakban az épülettípusok megnevezésénél többnyire а XVII. században használt terminológiát követem, amely a nagyobb, zárt udvarú vagy kőbástyás épületeket várnak (arx, castrum), a kisebbeket pedig kastélynak (castellum) vagy udvarháznak nevezi. Ez eltérő a modern terminológiától, amely aszerint használja a vár, kastély és várkastély fogalmakat, hogy az épület védelmi és/vagy reprezentatív célokat szolgált. Vö. Demkó
