Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)

I. "Őstől maradott jók". Udvarok és hagyományok

I. „Őstől maradott jók” Udvarok és hagyományok

„Az ő udvara Mars oskolája volt, az ő tekintete oroszlánt hasonlított, az ő állandósága és hadi tudománya mindent meghaladott, az 6 jóságáért ... az Isten reánk kegyelmesen nézett, és az egész ország világ előtt tündöklő volt.” - idézte föl Zrínyi Miklós az 1650-es évek közepén Csáktornyáról Mátyás királyt és udvarát. A költő nem véletlenül hadi érdemeit emelte ki a nagy királynak, nem pedig művészeti mecenatúráját vagy pompás könyvtárát. „Ez a király sem bolond épületekre, sem eszelyős, költséges vendégségekre, sem bolondok gazdagítására nem költötte az ország jövedelmét, hanem hazája megmaradására, dicsősítésére és öregbülésére” - írta egy más helyen, ezúttal is megnevezve azt, amit ő kora főúri udvarainak legfőbb okául és céljául látott: azt tudniillik, hogy „Mars oskoláiként” szolgáljanak a „haza megmaradására”.1 Zrínyi Miklós saját udvara is ilyen intézmény volt. „Nagyságod udvarában, mint egy Athenásban küldik az urak magok fiait, szerencsésnek tartván magokat, ha ily méltóságos úrnak udvarolhatnak” - írta 1664-ben Vitnyédi István.2 Maga Zrínyi pedig egyik legjobb barátjának, Batthyány Ádámnak így írt: „Az Isten Kegyelmedet sok jó szolgával megáldotta, jó bátor szűvel, és katonaságra való alkalmatossággal és kedvvel, és énnekem is mindezekbűl az jókbul adott az Isten keveset, keveset. Immár ha mi ketten hazánknak nem szolgálunk, hanem henyélünk, véli-e kegyelmed, hogy mind Isten, mind világ ezeknek az talentumoknak elröjtéséért nem pirongat és fed meg bennünket?”3

Az olyan főúri udvaroknál, mint amilyen Zrínyi Miklósé és Batthyány Ádámé volt, valóban kevés intézmény töltött be Magyarországon fontosabb és sokrétűbb szerepet a mohácsi csata és Buda visszafoglalása közötti időszakban. Az udvarok nemcsak a katonai élet iskolái voltak, hanem politikai döntések színhelyei, régiók és a társadalmi rétegek közötti kommunikáció kapcsolódási pontjai, a gazdasági termelés és a fogyasztás központjai, a

1 Zrínyi Prózai munkái 177. 3913-3915. sorok, 199. 4709-4713. sorok. A XVI-XVII. századi Mátyás-kultuszról: Takáts Sándor. A holt királyról. In: Takáts: Tarló 29-37.; Péter Katalin: In MT10 III. 504-505.; Mátyás király öröksége I. 100-105.

2 Vitnyédi Levelei II. 165.

3Zrínyi Miklós levele B. Ádámnak, Csáktornya, 1649. aug. 22.: Zrínyi Összes művei II. 110.