Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
III. "Mind az várakat, s mind az tartományit". Az udvar épített környezete
144 ,MlND AZ VÁRAKAT, S MIND AZ TARTOMÁNYIT’ Batthyány Ádám természetesen nem volt megelégedve anyja végrendeletével, mivel úgy vélte, hogy nagyobb rész illetné az örökségből. 1641 elején elküldte familiárisait, hogy jogi véleményt szerezzenek a testamentum érvényességéről. Francsics Gáspár Győrbe ment a káptalanhoz „opiniót venni [Nagyfalvy Gergely] váci püspök uramtúl [egyben győri őrkanonoktól] magátúl, hogy ha stálhat-e, avagy nem”. A végrendeletek alaki ügyei ugyanis az egyházi bíróságra tartoztak, és Batthyány - alaptalanul - arra próbált hivatkozni, hogy „csak egy volt az capitularis persona, az ki exaudiálta az testamentomot”.50 Batthyány egy másik, Nagyszombatban lakos házi familiárisának, Baranyai Tamásnak51 viszont 1641 márciusában Pozsonyba kellett mennie „hogy beszélgessen az Dunán túl levő értelmes emberekkel”, és fogadjon ügyvédet, mivel „úgy is láttatik, hogy az testamentom az contractus ellen vagyon”, tehát a végrendelet ellentmond az 1636-os szalónaki megegyezésnek, mert Batthyány „annyi jószágát, és atyjátúl annyi sok ezer forintot érő ezüst, arany mívet, kész pénzit (ki nagy summára extendált), minden házi eszközét ... azért cedálta [engedte át], hogy húgai tartására és kiházasítására ne lenne gondja. Ha már maga jószágábúl köllene házasítani, ez is az transactio ellen volna.”52 Ebben sem volt azonban Batthyánynak teljesen igaza, mert egyetlen házasulandó húga, Borbála jelentős összeget örökölt anyjától, igaz hogy nem készpénzben vagy ingatlanban, hanem kölcsönök behajtásának jogaként és elzálogosított birtokokban. A testvéreknek végül 1641 tavaszán ismét Esterházy Miklós nádor segítségével sikerült megegyezniük. Ádám Gerebent örökjogon átengedte Erzsébetnek, cserébe pedig megkapta tőle annak dobrai részét, és Csáky László sem váltotta ki a Batthyány Borbálának zálogba adott dobrai részét. így a dobrai-rakicsányi kettős uradalmat Ádám és Borbála közösen birtokolhat50„Frantsits Gáspárt, hogy Geőrre köldtem, az minemő memóriáit adtam neki”, 1641: MOL P 1322. Instr. n° 138. - Nagyfalvy Gergelyről: Szabady Béla: Nagyfalvi Gergely váci püspök, zalavári apát (1576-1643). Pannonhalmi Szemle 7 (1932) 213-232.; Váci egyházmegyei almanach. Szerk. Bánk József. Vác 1970. 160-161.; Bedy: Győri káptalan 402-404. - Bényi Jánosról: Bedy: Győri káptalan 409-410. 51 Baranyai Tamásról: PrebkvNú 1642-1647. - Felesége Koháry Magdolna volt, lányát Zichy István vette feleségül. Vö. Zichy István: Adatok egy XVII. századi katolikus főúri család történetéhez. Öregebbik Zichy István gróf 1616-1693. Regnum 5 (1942-1943) 734- 764.: 739., 752. - Nagyszombati házáról a Nagy utcában: uo. 752. Pozsonyi házáról: levele B. Á-nak, Pozsony, 1640. jan. 25. - Leveleit B. Á-nak hol Pozsonyból, hol Nagyszombatból írta: MOL P 1314. n° 2106-2124. 52„Baranyay Tamás uramnak az minemű memóriáit adtam az szegény asszony testamentoma és transactiója felől”, 1641: MOL P 1322. Instr. n° 139. - Ld. még B. Á. levelét Majthényi Mihálynak, Rohonc, 1641. márc. 12.: MOL P 1314. n° 2434.
