Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)

II. "Ifjúságunk és elménk értesünknek idejétől fogván". Batthyány Ádám udvari műveltséte

Batthyány Ádám udvari műveltsége

129

24-25. kép: Batthyány Ádám (1610-1659) egész alakos portréi, ismeretlen festők

művei, XVII. század közepe

Az első kép a barokk udvari portrétípus szokásos környezetében ábrázolja Batthyányi: mögötte félrehúzott függöny, a háttérben pedig a németújvári vár képe látszik. Valószínűleg Widemann metszete alapján készült. Öltözete, a kurta dolmány és a szárgombos, állógalléros mente megfelel a XVII. század közepi magyar nemesi férfidivatnak, a mente gombolása ugyanolyan, mint Elias Widemann 1651. évi metszetén. A másik festmény „harctéri portré”, amelyet a XVII. századi németalföldi mesterek terjesztettek el hadvezérek ábrázolásánál. Itt alacsony horizont és felhős háttér előtt látjuk a főkapitányt. Kezében ékköves buzogányt tart, oldalán kard, a háttérben a németújvári vár felé hadrendben közeledő három lovascsapat látható. Arcát itt is Elias Widemann metszete alapján festette meg az ismeretlen mester.

(MNM TKcs 568. [vö. Mátyás király öröksége I. 277.]; MNM TKcs n° 569.

[vö. BÉKat 35., n° II. 19.] Kardos Judit felvételei.)

sül Batthyány nem a „szokott körből”, tehát a magyar főúri családok közül választott társat magának (amint azt Poppel Éva szerette volna). A XVI. század folyamán egy tucatnál nem sokkal több olyan magyar főrend volt, aki az osztrák tartományokból választott magának feleséget, és az 1680-as évek végéig pedig talán még kevesebb. Egyedül a császári udvarhoz legközelebb álló magyar főúri családban, a Pálffyaknál volt szokásban, hogy a fiúk