Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
II. "Ifjúságunk és elménk értesünknek idejétől fogván". Batthyány Ádám udvari műveltséte
122 .Ifjúságunk ... idejétől fogván' második részét már a kolostor főnöknője, a Jézusról nevezett Paula Mária vette át 1635-ben.314 A másik Formentini-lány, Auróra a két vele egykorú (1610-ben és 1611-ben született) Habsburg főhercegnő környezetébe került, azokkal együtt nevelkedett, majd később mint udvarhölgy azok - saját anyja által vezetett - udvarához tartozott.315 A főhercegnők és Formentini Auróra emiatt később is meghitt kapcsolatban álltak egymással. 1635 decemberében például Cecília Renáta (1637-től IV. Ulászló lengyel király felesége) arra kérte Gaspard Wiltheim jezsuitát, aki az akkor már Németújváron élő Aurorához készült, hogy ajándéka átadása mellett tréfásan fenyítse is meg, amiért rest a levélírásra, és kérdje meg vajon arra vár-e, hogy a főhercegnő tollat és papírt küldjön neki.316 A másik főhercegnő, Mária Anna (1635-től I. Miksa bajor választófejedelem felesége) pedig később, Auróra halála után - Folnai Ferenc halotti beszéde szerint - őt „szerelmes öcsének hitta, csodálkozván, és álmélkodván ennek jeles és tökelletes erkölcsein”, és „sok és feles miséket szolgáltatott lóikéért.”317 Formentini Auróra - egyetlen ismert ábrázolása, ravatalképe alapján elképzelve318 - vékony,319 göndör, fekete hajú itáliai szépség lehetett. Gaspard Wiltheim úgy jellemezte, mint „az egész császárnői gynaeceumnak erkölcsére Maria a Jesu, erste Oberin des Carmeliterinnen-Klosters zum Hl. Josef in Wien. Wien 1880. Az életrajz több olyan apácát is említ a kolostorban, akik korábban a császárnő udvarhölgyei voltak (74-75., 83-84., 95., 102.). - Eleonóra császárné sírjáról: Marquard Herrgott OSB: Taphographia Principum Austriae. S. Blasii 1772. (Monumenta Aug. Domus Austriacae, tom. IV.) I. 522-523. 314ÖStA HKA HZAB Bd. 79. p. 159. (Hofabfertigung: 150 ft., 1632); uo. Bd. 81. p. 125., 194. (Hofabfertigung: 3000 ft., 1635). 3150NB Ms. Cod. 10100. if. 61-73.; ÖStA HHStA OMeA SR Kart. 75. n° 1. - Gaspard Wiltheim visszaemlékezései szerint „cubicularia seu cameraria maior” volt (Wiltheim: Itinerarium 139.; Koltai: Wiltheim 649.). 316Wiltheim: Itinerarium 143. Vö. Steffen: Wiltheim 272.; Koltai: Wiltheim 654. 317Folnai: Praedikatzio 35. 318Németújvár, ferences kolostor. Vö. BÉKat 52.; Koppány: Tripsius 224-225. - Egy másik festmény, amelyet a németújvári (Güssing) Batthyány-kastélyban őriznek, a családi hagyomány szerint szintén Formentini Aurórát ábrázolja (Burcheri-Cosma: Vitti di Toccai 17.). A portrét korábban magam is hitelesnek véltem (Koltai: Pályafutás 64.), de mivel a képen látható hölgy haja nem fekete, kivágott ruhája és frizurája pedig inkább a XVII-XVIII. század fordulójának divatját követi, inkább a B. család egy későbbi női tagját ábrázolja (vö. Eleonora Strattmann, szül. von Pfalz hasonló ruházatú és frizurájú portréjával 1688-ból: BÉKat 186.). Az udvarhölgyek XVII. század közepi viseletét ld.: Keller: Hofdamen képmelléklet. 319Ernst Adalbert Harrach prágai érsek azt írta róla 1638. febr. 8-án, három szülése után, hogy „sokkal kövérebb, mint korábban” („assai piu grassa di prima”): Harrach: Diarien II. 291.
