Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
II. "Ifjúságunk és elménk értesünknek idejétől fogván". Batthyány Ádám udvari műveltséte
116 .Ifjúságunk ... idejétől fogván' aki 25 forintért eladta hadnagyának. A kapitány később 40 forintért visszavásárolta tőle és 200 tallérért vicegenerálisának Csomaközinek [Csomaközi András váradi alkapitány, a hajdúk vicegenerálisa] adta tovább. Rákóczi fejedelem azonban elvette Csomaközitől, és mások helyett is fizetvén 100 tallért adott érte. Mondják, hogy Batthyány 900 tallért ajánlott a fejedelemnek, csakhogy a lovát ismét megkaphassa, de mégsem szerezhette vissza.”286 Kraus György ezenfelül azt is közölte, hogy Batthyány 30 000 dukátot kölcsönzött volna a hadjárathoz, amelyet Esterházy nádor az erdélyi fejedelemtől akart kárpótlásként megkapni,28' ez azonban valószínűtlennek látszik. Az viszont igaz, hogy Batthyány lovai, familiárisai és zászlója is az ellenség kezébe került. Ez ügyben ugyanis korábbi jó ismerősének, ifjabb Bethlen Istvánnak is írt (föltehetően még Illésházyéktól ismerték egymást),288 aki 1631. március 26-án Váradról a következőket válaszolta: „Kegyelmed becsületes főember szolgáit értvén az sáncban lenni, az Kegyelmed atyafiságos szeretetiért úgy igyekeztünk oltalmazni, hogy Istennek neve dicsírtessék. Mindegyig egészségben, seb nélkül akadtanak kezünkben, s netalám méltán raboknak nem is mondhatni őkegyelmeket, úgymint őkegyelmek szabadoson ott járhatnak, az hol akarják. Kegyelmed, édes öcsém, azok felől felettébb sollicitus [aggódó] ne legyen, mert az kik közülek az fejedelem őnagysága rabságában voltának is, mindegyig kihozván őket egyrészt magammal együtt viszem házamhoz, más részét penig bátyám, Zólyomi uram tartja maga mellett, kiket mostan is Kegyelmednek mindjárást küldhetnénk, de immáron az szent békességnek traktálása is szintén vége felé lévén, annak kimenetelit megvárván, annak utána Kegyelmednek, édes öcsém uram, becsülettel megküldjük.”289 Bethlen egyben meghívta Batthyányi Erdélybe, és megígérte, hogy akkor lovát is visszaadják. „Az Sahingim, noha más kézhez akadt vala, de mostan az fejedelemnél őnagyságánál lévén, ... és mivel őnagysága is értette Kegyelmednek bejüvő szándékát, addig még nem küldi el, hanem akkoron praesentálni akarja Kegyelmednek.”290 286KrauS: Erdélyi krónika 136-137. 287Kraus: Erdélyi krónika 138. 288Bethlen István első B. Á-.nak szóló levele 1629. jún. 23-án a tiszolci fenyvesből kelt (MOL P 1314. n° 6692.). Ebben is említette „az köztünk való szép Atiafisagnak napról napra való nevekedését” és ..kedvet lenséggel és szívünk nehézségével (.. .] egymastúl való szomorú elválásunkat”. 289Bethlen István levele B. Á.-nak, Várad, 1631. márc. 26.: MOL P 1314. n° 6693.