Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
II. "Ifjúságunk és elménk értesünknek idejétől fogván". Batthyány Ádám udvari műveltséte
114 .Ifjúságunk ... idejétől fogván' nűleg soha nem volt több az udvarban. Talán nem tévedünk tehát, ha azt állítjuk, hogy Batthyány Ádám 1630-tól 1637-ig tartó, 1632-ig viszonylag folyamatos szolgálata az egyik leghosszabb lehetett a magyarok között. Ez azt jelenti, hogy kevesen rendelkezhettek honfitársai közül nála jobb udvari kapcsolatokkal. Hogy mi volt az, ami az ifjú Batthyányt arra ösztökélte, hogy magyar fórendű társaihoz képest szokatlanul hosszú ideig szolgáljon a császári udvarban, arra nem tudunk pontos választ adni, mert közvetlen személyes megnyilatkozása erről nem maradt fönn. Bizonyosan hatást gyakorolt rá a Bécsben megtapasztalt „udvari életminőség”,279 az ottani épületek, berendezések, zenei előadások és ünnepségek. Erről tanúskodik például az a részletes feljegyzés, amelyet az 1635. évi farsang udvari ünnepségeiről készített magának.280 Minden bizonnyal nem maradt hatástalan Batthyány Adámra az udvar és különösen a császár vallásos élete sem, hiszen például - legalábbis Carafa nuncius szerint - a császár azon szokásának, hogy Űrnapján és a rogációs napokon (a húsvét utáni ötödik vasárnapot követő hétfőn, kedden és szerdán) gyalog, fedetlen fővel vett részt a körmeneten, „olyan hatása volt, hogy sok báró és lovag csupán ettől a példától indíttatva hagyta el a tévhitet.”281 Az udvari devóció hatására enged következtetni az, hogy később, amikor Batthyány saját birtokain kolostor alapítását tervezte, elsőként azokhoz a szerzetesrendekhez fordult, amelyeknek bécsi templomai a császári család áhítatosságainak legfontosabb helyszínei voltak. Az első hadjárat 1630-tól 1632-ig tehát Batthyány Ádám jórészt a császári udvarban tartózkodott, de erre az időre esik első, nem igazán sikeres próbálkozása is a katonai pályán. 1631 tavaszán ugyanis más fiatal magyarországi főrendekkel, Nádasdy Ferenccel, Pálffy Istvánnal, Esterházy Pállal, Illésházy Gáborral és Wesselényi Ferenccel együtt részt vett abban a sikertelen hadjáratban, amelyet Esterházy Miklós szervezett a tiszántúli hajdúk ellen, akik Bethlen Gábor halála után vonakodtak elismerni a királyi fennhatóságot a hét vármegye területén. A Bornemissza János felső-magyarországi vicegenerális vezette hadtest azonban, amelyben Batthyány Ádámnak különösen 279Müller: Fürstenhof 34. 280Koltai: Komédia 87-88. 281 Carafa: Relatione 260.
