Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
II. "Ifjúságunk és elménk értesünknek idejétől fogván". Batthyány Ádám udvari műveltséte
I 112 „Ifjúságunk ... idejétől fogván” 18. kép: II. Ferdinánd és második felesége, Gonzaga Eleonóra császárné allegorikus portréja. Wolfgang Kilian metszete Frans Luycx rajza alapján, 1637/1640. A trónon ülő császári párnak éppen a Stückher család egyik tagja nyújtja át családi címerállatát, a kulcsot tartó gólyát (ld. Siebmacher: Wappen-Buch IV. 162.). Balra a bécsi Hofburg látható a svájci kapu (Schweizertor) felől, tetején szintén kulcsot tartó gólya fészkel, fölötte a császári sas, amely a fölirat szerint „fészkünk védelmezője” („nostri protectio nidi”). A jobb oldalon vadkanvadászat látható, amely a császári pár másik kedvenc szórakozása volt a Bécs környéki erdőkben. A gólya itt is megjelenik, de ezúttal siklót visz a csőrében. Két római isten is jelen van a képen: balra Janus, az átjárók, a bejutás, a háború és a béke istene, az erdő felől pedig Diána, a vadászat istennője, aki a császár közismert vadászszenvedélyét jeleníti meg. A képen szereplő kulcshoz hasonlót hordtak jelvényként a császár kamarásai, így Batthyány Ádám is. (Herzog Anton Ulrich-Museum, Braunschweig [http: //kk.haum-bs.de/?id=w-kilian-ab2-0055].) szerint rendezett udvari névjegyzék ennek megfelelően a kamarások asztalánál („Cammerherrn Taffl’) valóban hat „olasz” és hat „német” kamarást sorolt föl (amennyiben Khiesl főkamarást és Homonnai Drugeth Jánost is a németek közé számoljuk).272 Az udvar 1636/1637-ben készült leírása szerint 272„Verzeichnus der Herrn, Frauenzimmer und Hofgesind, die sich den ersten Juni anno 1629. an Ihren Rom. Kais. Maij. Hofstaat befinden, und nach denen selben täglichen
