Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 14. (Győr, 2012)
II. "Ifjúságunk és elménk értesünknek idejétől fogván". Batthyány Ádám udvari műveltséte
Batthyány Ádám udvari műveltsége 105 hiszen éppen áttérése miatt volt szüksége pápai diszpenzációra.233) Az érsek azonban bízott a konverzió őszinteségében, és többek között megtérési iratára emlékeztette Batthyány Ádámot. „Mikor kegyelmed maga jóindulatjából meggyónék, akkor azminemű levelet írt kegyelmed maga kezével, nálam vagyon, és az Istentűi megmutatott igazságnak követésének erős bizonsága” - írta Pázmány, és ismételten azt javasolta, hogy a helyzet tisztázása érdekében a közelgő húsvét alkalmából „amint Posonban szólottunk. gyónjék meg Bécsbe, és asszonyomnak az kegyelmed szerelmes anyjának is írjon”.234 Ezt Batthyány Ádám valószínűleg meg is tette, mert 1630 márciusának végén Poppel Éva már biztosan tudott fia áttéréséről.235 Illésházyék viszont még mindig nem, ezért Ádám olyannyira biztos volt a házasság létrejöttében, hogy még a pápai bulla megérkezése előtt királyi engedélyért is folyamodott, sőt a kiadandó engedély címét valamikor április elején a Királyi könyvbe is előre bevezettette.236 Mindent megváltoztatott azonban az, hogy 1630 májusában megérkezett a pápai bulla, amely a diszpenzációt csak „az religiónak condiciójával”, tehát a menyasszony áttérésének föltételével adta meg. Mivel ezáltal Batthyány Ádám hiteváltoztatása is nyilvánvaló lett, Illésházyék rögvest elálltak a házassági tervtől, noha Illésházynénak az volt a véleménye, hogy Batthyány Ádám „valamit megcselekedett, kénszerítísbűl cselekedett, s az sok kölemb-kölemb féle persuaziókkal [győzködésekkel] rávették”. Illésházyné Poppel Évát Szent Mónika példájával vigasztalta, mert „lám, Szent Ágoston ugyan szentháromságtagadó volt, s rettenetesen nagy eretnekségben úszott, de az anyja, úgy mint Mónika, sok szép keresztyéni imádságival és könyör233Valószínűleg Pázmánynak ezen levelére alapozta teóriáját Schimert Péter. Szerinte B. A. megtérésében „religious dogma seems to have played a relatively minor role”, hanem В. Á. csupán a házasságához szükséges királyi engedély megszerzése érdekében fordult Pázmányhoz. A ravasz („wily”) érsek azonban meggyőzte, őt, hogy „if he hoped to marry Kata Illésházy, he would have to become a Catholic and obtain papal dispensation for the union” (Schimert: Pázmány 376., 380-381.). Az egyházjog és a megtérési irat tanúsága szerint azonban B. A-ot nem a diszpenzáció megszerzésének szándéka, hanem vallási megfontolások vezették áttérésében. 234Pázmány Péter levele B. Á.-nak, Nagyszombat, 1630. márc. 25.: PÁZMÁNY: Levelek II. 110-111. n° 597.; Iványi: Pázmány 17.; Iványi-Fazekas-Koltai: Pázmány 45. - A fentieket Pázmány már március 11-i levelében is tanácsolta: „írja meg Asszonyomnak és úgy menjen Bécsbe, hogy ím a szent Innepek [húsvét] előttünk lévén, ugyan ott meggyónjék és communicáljon [áldozzon] kegyelmed” (Pázmány: Levelek II. 107-108. n° 595.; Iványi-Fazekas-Koltai: Pázmány 43.). 235Esterházy Miklós levele Р. É.-nak, Kismarton, 1630. ápr. 4.: Iványi-Fazekas- Koltai: Pázmány 79-80. 236MOL A 57. 7. kötet p. 953.
