Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)

Dominkovits Péter: Javadalmak - javadalmasok - patrónusok. Adatok és szempontok Sopron szabad királyi város egyháztörténetének, várospolitikájának a kutatásához, a 17. század első feléből

82

Dominkovits Péter

lata éppoly fontos, mint a beneficiumoklioz tartozó az ingatlanok (szőlők, szántók, káposztás kertek) hasznosításának a kutatása.23

A beneficiumok a soproni külváros egy speciális egyházi övezetét alkották. Adóigazgatási szempontból a külváros négynegyedre, azokon belül négy-négy Ansag-ra volt felosztva. E köz- és adóigazgatási egység eredete a középkorra nyúlik vissza (1424. évi gabonadézsma-jegyzék). Az első fertály - amelyben oltárjavadalmas ház nem állt - a 14. század utolsó harmadában még új településnek számító Űjteleki utcát (Neustift, Neistift Gasse), a Gabona, avagy Ógabonateret (Chommarkt), az ún. Nagy tót (grossen teich) foglalta magába. A második fertály a Kovácsok utcájával (Schmiedgasse) kezdődött, az ispotályhídtól Rózsa utcán (Rosengasse, ma: Rózsa u., Szentlélek u.), át a Szélmalom utcába (Windmühl) illetve Fövényveremre (Sandgrube) tartott, és ide tarozott még a Szent Mihály utca (Sankt Michaelgasse) is. A harmadik fertályt a Wieden (Gazda utca) alkotta, a Templom utca (Kirchgasse, ma: Hegy u.), Halászok utcája (Fischergasse) és a Balfi utca (Schrippergasse, Schlippergasse) tartozott még ide. A negyedik fertály az ispotályhídnál (Spitalbruck) kezdődött, a Fapiacon (Holzmarkt), Állatvásártéren (Viehmarkt) át az Ezüst utca (Silbergasse), Potscha utca (Potschergasse) a Hosszúsor (Lange Zeit), a Hátulsó utca (Hintergasse) tartozott ehhez az egységhez.24

A 17. század első felének negyedekre, Arisatokra tagolódó adójegyzékei bár következetlen elnevezésekkel - olykor a birtokos neve, vagy egyházi tisztsége, más esetben pedig a beneficium neve, vagy annak csupán jelzése történt meg — szisztematikusan feltüntetik a beneficiumokat. Az 1610-es évek derekáig készült adókivetési jegyzékek a későbbieknél részletesebben adatolták a beneficiumok tulajdonosait is. E forrástípus alapján az alábbi adóigazgatási egységekben jegyeztek fel beneficiumokat az adóösszeírásokat Ansagonként elvégző külső tanácsosok.

1. sz. táblázat: Soproni beneficiumok az adóösszeírások alapján 1604-1637.25

Adóigazgatási egység (Vierteil /Ansag)

1604

1615

1625

1637

2/1

5

4

5

5

2/3

2

2

1

1

2/4

3

4

3

3

3/2

2

2

2

2

3/4

6

2

3

4

Összesen

18

14

14

15

23A beneficium-összeírások az ingatlanokat, így a szőlőbirtokokat dűlőnként felsorolva adják meg, és ez a korszak ismert termőhely minősítései miatt speciális mikrovizsgálat megtételét is lehetővé teszi. Ld.: Kücsán József. Hol termett a soproni bor? Sopron szőlőskertjei a 17-18. században. SSz 53 (1999) 1. sz. 5-20.

24A város topográfiájára, a negyedekre: Mollay Károly: Sopron vármegye vázlatos története. In: Dercsényi Dezső (főszerk.): Sopron és környéke műemlékei. Bp. 19562. 55-56.; Mollay Károly. Első telekkönyv — Erstes Grundbuch 1480-1553. (Sopron város történeti forrásai А/l) Sopron 1993. XXXV-XXXVIII.

25A táblázat forrásai: GyMSMSL SVL Lad. XLIII. et SS. fase. 1. nr. 1/5., 1/13., 2/6., 2/21.