Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Dominkovits Péter: Javadalmak - javadalmasok - patrónusok. Adatok és szempontok Sopron szabad királyi város egyháztörténetének, várospolitikájának a kutatásához, a 17. század első feléből
Javadalmak - javadalmasok - patrónusok 79 Fenessy szavai óhatatlanul felhívják a figyelmet a szabad királyi város nagy számú beneficiumára, a beneficiumok várospolitikai, gazdasági fontosságára. Mondandójának meghatározó eleme az evangélikus városvezető elit kegyúri joggyakorlásának (ius patronatus) egyik fontos terrénuma: a város területén található oltárjavadalmakkal történő .»sáfárkodás”, azaz: azok adományozásának, avagy a városi háztartást is segítő felhasználásának problémaköre. Az alábbi kis dolgozat egy, a 17. századi soproni egyházi társadalommal kapcsolatos, jelenleg is folyamatban lévő adatgyűjtésre kívánja felhívni a figyelmet. Ez az adatgyűjtés nem a konfesszionalizáció korának helyi konfliktusaira, azoknak leggyakoribb területeire (pl. templom, harang és a temető használata), hanem társadalomtörténeti szempontok alapján a városban tevékenykedő, a várossal kapcsolatba kerülő katolikus egyházi alsó- és középrétegekre fókuszál.9 E széles körből az alábbiakban csupán csak a 17. századi soproni beneficiumokra történő ajánlások, beneficium-betöltések egy-két aspektusára szeretném felhívni a figyelmet egy viszonylag szűk időszakból, az 1607-1650 közötti évtizedekből, mely a 17. századi győri püspökök Naprághy Demeterrel kezdődő, Draskovich Györggyel záródó időszakát jelentené.10 Beneficiumok a szabad királyi városban A későközépkori soproni társadalomra vonatkozó kutatások egyértelműen kiemelik: a 15. századi, 16. század eleji helyi világi, különösen a plébániai és javadalmas papság magas fokon integrálódott a szabad királyi város és a tágabb térség társadalmába. E folyamat mögött a helyi lakosság egyik társadalmi mobilizációs stratégiája (az egyházi rendbe lépés, ennek révén az iskolázás) is meghúzódott, ami az egyházi társadalom rekrutációja szempontjából is fontos. A társadalmi integráció részeként a helyi oltárjavadalmas papság beneficiuma, annak jövedelmei és tőkéje révén - amelynek segítségével kereskedelmi és hiteltevékenységekbe kapcsolódhatott be - aktív szerepet játszott a város és a régió gazdasági, pénzügyi életében.11 A 17. századi egyházi középrétegek kutatásának programadó tanulmánya felhívja a figyelmet arra az általános tendenciára, hogy a reformáció, az egyházi birtokok, javak szekularizációja, valamint az oszmán hódítás hatásai miatt, az egyházi birtokok és jövedelmek radikális csökkenésével párhuzamosan a beneficiumok élvezetéből az alsópapság kiszorult, azokat - az 1647:98 te. tiltása ellenére is -9Korábbi eredményekre: Dominkovits Péter. Csapó György hidegségi plébános végrendelete. (Adalék a 17. századi győri egyházmegye alsópapságának társadalomtörténeti vizsgálatához.) ESz 5 (2005/1.) 129-136., uő: Egy soproni városplébános végrendelete a felekezeti küzdelmek korából (Csehi István, 1644) Egyháztörténeti Szemle 6 (2005) 2. sz. 129-142. 10Sajnos a 16-17. századi győri püspökök modern biográfiái még nem készültek el, a régebbi munkák közül máig alapvető: Szabady Béla-. Draskovich György győri püspök élete és kora (1599- 1650). Sopron 1936. (a továbbiakban: Szabady: Draskovich). 11 Szende: Otthon a városban 43—44. A beneficiumok kialakulására, a jelentős részben 14— 15. századi beneficium alapításokra: Házi Jenő: Sopron középkori egyháztörténete. (Győregyházmegye múltjából IV/1) Sopron 1939. passim. Legújabb, várostopográfiai szempontú adatolásuk, beazonosításuk: Sopron. Összeállította: Jankó Ferenc-Kücsán József-Szende Katalin, Dávid Ferenc-Goda Károly-Kiss Melinda közreműködésével. (Magyar várostörténeti atlasz 1) Sopron 2010. (a továbbiakban: Jankó-Kücsán-Szende: Atlasz.) 75-77. további irodalommal.
