Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Vajk Ádám: "Mibe került ezen hűségi levél?" Kőszegi Miklós győri püspöksége és az országos politika
430 Vajk Ádám féle károk és jogtalan teherkivetések ügyében.113 A korban nem szokatlan, hogy a tárnokmester tart bírói közgyűlést egyes megyéknek,114 de Miklós ilyetén szereplése a vármegye megyéspüspökeként egyáltalán nem természetes, és csak a király kifejezett kívánságára és a megyésispán érintettsége miatt történhetett. Még egy esetben következtethetünk arra, hogy megfordult egyházmegyéjében visegrádi feladatai végzése közben. Aligha juthatott el ugyanis másként Bruck an der Leitha-ba, ahol az osztrákokkal 1328. szeptember 21-én kötött békeszerződést esküjével maga is megerősítette.115 Nyoma sincs tehát a királlyal való nézetkülönbségnek, sőt, ha nem is halmozza el kegyével, éppen ekkoriban tünteti ki I. Károly leginkább bizalmával Kőszegi Miklóst. Talán tekintélyéről is árulkodik, hogy 1330. július 29-én László kalocsai érsekkel és kancellárral, valamint András fehérvári préposttal és alkancellárral felügyelte az elhunyt Boleszló érsek hagyatékának a király megbízottja és az esztergomi egyház pápai adminisztrátorai, a pécsi és a veszprémi püspök közti átadás-átvételét.116 A püspöki birtokok és jogok bitorlójának személyére ezek után a győri és passaui püspökök védelmét elrendelő 1326. február 1-jei és március 17-i pápai bullák vethetnek fényt. A két egyházmegye ekkor Magyarország és Alsó-Ausztria határán szomszédos volt, így a láthatólag összefüggő bullák nemzetközi, vagy legalábbis határhoz közeli eseményeket sejtetnek. Ilyen pedig valóban akadt: 1326 végén az osztrák urakkal rendszeresen együttműködő Kőszegiek a Babonicsokkal szövetségben ismét felkeltek Károly uralma ellen. A harcok folyamán a Henrik-fiák elvesztették Zagoriát négy váruk kivételével, 1327 nyarán pedig Köcski Sándor országbíró elfoglalta Miklós féltestvére, az unokaöccsük, András halála után feltűnő Farkas János várait, a családi birtokok magterületét Borostyánkő kivételével.117 Kézenfekvő, de éppenséggel nem bizonyítható magyarázatul az kínálkozik mindezek után, hogy Farkas János, miután püspök-testvére nem csatlakozott hozzá mozgalmának szervezése során, elfoglalta a püspökség egyes birtokait. Ezek közül pedig leginkább Szombathely és esetleg Kesző kerülhet szóba a hozzájuk tartozó birtokokkal együtt. Ez jól magyarázná azt is, hogyan jutott a püspök származásával kapcsolatos, nyilvánvalóan csak kevesek által ismert információ a pápai udvarba 1325 tavaszán-nyarán, továbbá hogy a kiszivárogtató bizonyosan ismerte a kinevező bulla (1310. júl. 28.) erre vonatkozó tartalmát. Ilyen személy pedig leginkább a püspök családtagjai között található. 113UB IV. 81-82., AOkl XIV. 402. 114Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyes-házi királyok alatt. Bp. 1899. 68., Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Bp. 20002. 142., a bírói közgyűlés fogalma: C. Tóth Norbert: Szabolcs megye működése a Zsigmond-korban. Nyíregyháza 2008. 117. A tárnokmester nem sokkal előbb Sopron megyének is közgyűlést tartott, ekkor azonban még az országbíró és a megyésispán társaságában: AOkl XIV. 342. 115AOkl XII. 423. (teljes szöveggel), fordítása: Köblös József-Süttő Szilárd-Szende Katalin: Magyar békeszerződések 1000-1526. Pápa 2000. 96—105. 116VÉFL VKML 17. (DF 200840.), MES III. 170-171., AOkl XIV. 448. 117Engel: Die Güssinger 98—99. Még 1327 hátralévő hónapjaiban a Kőszegieket váraik elcserélésével Károly eltávolította a határ mentéről, de egyúttal Miklós püspöktől is.
