Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Vajk Ádám: "Mibe került ezen hűségi levél?" Kőszegi Miklós győri püspöksége és az országos politika
.Mibe került ezen hűségi levél?” 427 a győri püspökség jogait őrző védnökül.94 Hogy ennek, vagy másnak köszönhető a jogszerű állapot helyreállítása, arról semmilyen forrás nem maradt fent. Mindenesetre a püspök már az 1320. november 1-jei székesfehérvári országgyűlésen részt vett. Ezt a főpapok november 12-i, a fehérvári polgárok vámmentességének védelmében ugyanott kelt kiadványa bizonyítja, amelynek intitulatio-jában szerepel, illetve ugyanitt 13-án oklevelet írt át.95 Eme nyilvános szereplése alkalmával semmi nyoma sincs annak, hogy a király által elfoglalt püspöki javak kérdése még napirenden lenne, holott ugyanekkor István veszprémi püspök kevésbé fajsúlyos ügyben is sorozatban állíttatta ki az okleveleket.96 Miklós püspök tehát valamikor 1319 nyara és az országgyűlés időpontja között visszanyerte Győrt. így anyagi helyzete rendeződött, és megengedhette magának, hogy 1321. február 22-én Győrött kelt oklevelével a nagyjenői pálos kolostort adományokkal ékesítse. Győri keltezése önmagában is megerősíti, hogy Győrt visszakapta a királytól, ahogyan a további események is. Ezután ugyanis rendszerint hivatali teendőinek ellátása közben látjuk, méghozzá többször is a király környezetében. 1322. február 10-én még Szombathelyen ítélkezett az Undodiak leány negyeddel, hozománnyal és jegyajándékkal kapcsolatos ügyében, március 21-én már Temesvárott az udvarnál jelent meg.97 A következő év január 23-án megint Temesváron tartózkodott, a Csanádi és váradi püspökökkel közösen szentelte egri püspökké Telegdi Csanádot,98 1324. június 16-án pedig ismét székvárosában mutatkozik.99 Pályája csúcsán - családi intrikák Miközben Károly királlyal normalizálódott kapcsolata, újabb ellenfeleinek ténykedése folytán váratlanul kiderült, hogy apja mégis házas volt Miklós születésekor (tehát nem solutus). Ezért - míg egyházmegyéje ügyeit láthatólag a szokott 94Theiner I. 462-463., G. Mollat: Jean XXII (1316-1334) Lettres communes analysées d’aprés les regiters dits d’Avignon et du Vatican. I-XVI. Paris 1904-1947. (a továbbiakban: Mollat) 8671-8672., AOkl V. 307-308. 9 5 Nov. 8-án a püspökök közös kiadványukkal — a kiadók közül csak a kalocsai érseket nevezve meg — az esztergomi érsek és a szent tamási káptalan, valamint Esztergom város közötti perben a következő nyáron tartandó országgyűlésre halasztják a döntést a király távolléte miatt. Prímási Levéltár. Esztergomi kápt. mit. 47. 1. 9., MES II. 784-785., AOkl V. 924.; Nov. 12.: lappangó oklevél (Fejér a Gyurikovics-gyűjtemény bői közli). Fejér VIII/7. 126-127., Károly János: Fejér vármegye története II. Székesfehérvár 1898. 619-620., AOkl V. 927.; Nov. 13.: a pápai kúriához történő fellebbezés céljából átírja István veszprémi püspök kérésére annak szept. 29-i oklevelét, amelyben kiközösíti Örs, Cseke, Sasad, Segesd és Lövőid plébánosait, mivel püspöki tizedeket bitorolnak, illetve az esztergomi érseknek engedelmeskednek - AOkl V. 931. 96 AOkl V. 929-931. 971321. febr. 22.: AOkl VI. 43.; 1322. febr. 10.: DL 40406., 68195., UB III. 141-142., AOkl VI. 445.; 1322. márc. 21.: АО II. 7-8., AOkl VI. 496. Győrött keltez még káptalanával közösen 1325. febr. 21-én, amikor az esztergomi székeskáptalan és a Szt. Tamás káptalan Esztergom városával évtizedek óta folytatott perükben a király és az országbíró ítélete ellen való fellebbezést Miklós és káptalana oklevelével nyújtotta be a pápai kúriának: MES III. 58-61., AOkl IX. 59., SzR 753. 98MES III. 22-23., AOkl VII. 23. Károly itineráriuma szerint a január nagy részét itt töltötte: Engel: Újraegyesítés 366. 99L. a 12. jegyzetet.
