Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Vajk Ádám: "Mibe került ezen hűségi levél?" Kőszegi Miklós győri püspöksége és az országos politika
,MlBE KERÜLT EZEN HŰSÉGI LEVÉL?” 425 Győr elvétele Kőszegi Miklós a püspöki kar Kalocsán megfogalmazott kívánságának megfelelően egybehívott, ám minden bizonnyal különösebb eredmény nélkül záruló rákosi országgyűlésen,83 valamint az ezt előkészítő július 1-i apostagi főpapi találkozón már vélhetően nem vett részt, mivel ekkorra megtörtént a szakítás közte és a király között. A püspök április 30-án, július 4-én és 13-án is az adott helyzetben sokkal védettebb várában, Szombathelyen keltezett,84 vagyis biztosan nem vett részt az országgyűlésen. Ha nem pusztán véletlenek összjátékáról van szó, akkor vagy tudott a vele kapcsolatos tervekről, vagy azok már meg is valósultak. Annyi bizonyos, hogy a király legkésőbb július elején, az egyházi javak visszaszolgáltatását tárgyaló országgyűlés alatt útnak indította Nagymartoni Pált, hogy foglalja el a győri várat. Nagymartoni ugyanis július 10-én már győri ispánként vette zálogba a Sopron megyei Szerdahelyt a győri káptalan előtt.85 Az uralkodó személyesen is megjelent Miklós székvárosában. Július 22-én este, vagy 23-án érkezett a városba, ahol legalább augusztus közepéig maradt.86 Harci cselekményekről ugyanakkor a térségben 1318 egész nyarán és őszén nincs tudomásunk, nemcsak a püspök, de rokonai ellen sem! Ha tervezték egyáltalán, valószínűleg a király készülő házassága miatt elmaradt: Győrből Károly és kísérete (vagy serege) Moson és Bécs felé vonult tovább, ahol október 3-án találkozott Habsburg rokonaival (édesanyja Habsburg Klemencia volt).87 A püspökkel szemben sem ekkor, sem később nem merült fel a hűtlenség vádja. Ezért a július eleji országgyűléssel aligha hozható közvetlen kapcsolatba Győr elvétele, vagyis azt Károly, és nem az országgyűlés határozta el, hiszen ott nem lehetett volna keresztülvinni ilyen méretű birtokelkobzás jóváhagyását a püspök hűtlenné nyilvánítása nélkül. Ugyanakkor 1317. október 24-ig tartó „eltűnése” - a forrásokból és az udvarból egyaránt - inkább terhelő bizonyítéknak tekinthető. Mivel pedig a Kőszegiek megítélése 1316-17-hez képest már aligha romolhatott - gondoljunk csak Kőszegi András meghódolására -, az ügy mögött vagy valamiféle udvari intrikát, vagy a Csák Mátéval ugyanekkor Tamás érsek vezetésével Nagytapolcsányban és Esztergomban folyó tárgyalásokat kell keresnünk, még ha azok témáiról vagy eredményéről semmilyen ismerettel nem rendelkezünk.88 Hiszen ha a király 1313-ban, Kőszegi Miklós örökös ispánságra emelésekor Győr stratégiai jelentőségét a felvidéki oligarchával összefüggésben határozta meg, öt évvel később is megtehette ugyanezt. Ebben pedig az időközben vele szembefor-83Kristó: I. Károly harcai 337., Engel: Újraegyesítés 349. 84Ápr. 30.: AOkl V. 110. (erről bővebben 1. alább), júl. 4.: DL 40374., UB III. 110-111., AOkl V. 193., júl. 13.: DL 40376., átiratai: DL 42745., 58105., UB III. 111-112., AOkl V. 209. A város korai erődítéséről: Kiss Gábor-Tóth Endre-Zágorhidi Czigány Balázs: Savaria- Szombathely története a város alapításától 1526-ig. Szombathely 1998. (a továbbiakban: Kiss- Tóth-Zágorhidi) 141. 85 Az oklevél quam quidem pecuniam plenarie, confessus est, recepisse ab eodem fordulata egyértelművé teszi Nagymartoni személyes jelenlétét a városban: DL 1925., UB III. 111., AOkl V. 205. A püspökség tulajdonát képező vár területén székelő káptalannál (vö. Bedy: Székeskáptalan 106-107.) egyértelműen csak feladatának teljesítése után jelenhetett meg. 86 Engel: Újraegyesítés 364. 87Engel: Újraegyesítés 350. 88Uo. és Kristó: I. Károly harcai 337-338.
