Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Székely Zoltán: I. Ferenc "gyász-alkotvány" a győri székesegyházban, 1835
396 Székely Zoltán egyik típusaként.28 Az ekképpen megkonstruált építmények mintaképe a rogus, a római császárok istenné avatásakor (consecratio) használt ideiglenes faépítmény volt, amelynek alakját Herodianos szemléletes leírása (IV. 2.) és a consecratiok alkalmából kibocsátott érmek (Antonius Pius, Commodus, Julia Maesa, Marcus Aurelius etc.) segítségével rekonstruálták.29 A legtöbbször három- illetve négyszintes, lépcsős piramis formájú alkotmányt gazdagon díszítették, s pompás kelmékkel burkolták, ormára pedig drága kerevetet állítottak, amelyre a holttestet fektették. Míg a barokk saját átértelmezésében használta fel az antik eredetű formákat, addig a klasszicizmus szigorúbb esztétikai elvei az ókori római előképekhez való szorosabb kötődést eredményeztek. A ravatal felépítésében a fegyelmezett geometria vált uralkodóvá, amelynek alárendelve jelent meg a visszafogott dekoráció. Ezt legtisztábban és egyben a legmagasabb művészi színvonalon a Pollack tervezte katafalk testesítette meg, míg a győri castrum doloris-ban végletekig leegyszerűsített formában jelent meg. 8. kép: Antonius Pius consecratioja alkalmával kibocsátott érem. A redukált felépítés egyben egy másik lehetséges forrásra is rávilágít. A Habsburg-udvarban I. Lipót halálától kezdve30 az elhunyt uralkodót alacsony, gyertyákkal megrakott lépcsőzetes ravatalon ravatalozták fel, amelyen elhelyezték uralkodói jelvényeit is. A 18. század végén már nyitott koporsóban fektették a holttestet e ravatalra, mint II. Józsefet (1790) vagy Erzsébet főhercegnőt, I. Ferenc édesanyját (1790).31 A Hofburg helyszínként szolgáló termét fekete drapériával vonták be és - mint II. József halálakor - csupán egy nagyméretű fehér kereszttel és címerekkel dí28Brix: Trauergerüste 235. 29Brix: Trauergerüste 211-215. 30I. Lipót ravatalképe: http://www.bildarchivaustria.at/Pages/ImageDetail.aspx7p iBildID= 4830010 - 2010. július 20. 31 Anton Pigler. Portraying the Dead. Painting - Graphic Art. Acta Historiae Artium Academiae Scientiarum Hungaricae 4 (1956) Fig. 29-30. A továbbiakban: Pigler: Portraying.
