Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Székely Zoltán: I. Ferenc "gyász-alkotvány" a győri székesegyházban, 1835
394 Székely Zoltán ékesítették: ezek a főoltárképet takaró kereszten láthatóval azonos típusba tartoztak s egy példány ezekből is megmaradt napjainkig. A ravatal felett fekete posztó baldachin csüngött alá, amelynek aláhulló drapériáit négyfelé választva a főhajó pilléreihez rögzítették. A szószék kosarát szintén beburkolták fekete posztóval. A dekorációs rendszernek egyetlen olyan máig megőrzött darabja van, amelyet nem tudunk elhelyezni a castrum doloris-on: egy kétfejű sasos magyar címer, a már leírtakkal teljesen megegyező kivitelben, annyi apró különbséggel, hogy felirat nélküli.19 I. Ferenc halála nyomán az alattvalók atyjuk iránt érzett gyermeki kegyelete és hálás lelkűk leggyengédebb érzése birodalom-szerte számos „gyász-alkotvány”-t hívott életre, amelyek közül többet is megörökítettek sokszorosított grafikai lapokon, így a bécsit,20 bécsújhelyit,21 a bolognait,22 és a milánóit.23 A magyar királyság templomaiban emelt monumentumok közül a kolozsvári plébániatemplomban felállított oszlopos-kupolás castrurn-röl Danielis Károly készített litográfiát;24 a kassai székesegyházban Bellágh (Bellaagh/Bellagh) József által tervezett nagyszabású, egyiptizáló oszlopokkal ékes diadalkapuból és tornyokból álló cenotaphiumot Steimle Károly rajzolta kőre;25 a budavári főplébániatemplomban Hüppmann Ferenc tervei nyomán emelt egyiptomi obeliszkektől kísért gyászalkotvány-ról a Honművészben jelent meg aquatinta;26 a pesti ferences templomban felállított, Pollack Mihály tervezte és Vogel Sebestyén kivitelezte katafalk-ot pedig Perlaszka Domokos metszette rézbe a Gemeinnützige Blätter számára.27 A fentiekkel összevetve a győri ravatal kifejezetten szerény alkotás, hisz mind az építészeti keret, mind pedig a szobrászi dekoráció teljesen hiányzik. Közös elem azonban e castrum do/oráokban - itt most nem számítva az itáliai példákat - a monumentum magját alkotó gyertyákkal megrakott, tetején jelképes koporsóval megkoronázott lépcsős építmény. E megoldás a 17. század közepén alakult ki Rómában, a rendkívüli formai gazdagságot mutató barokk castrum doloris-ok 19GyEL GyKMLt Gyűjtemények, Halotti címerek, nr. 57. 20 Az olasz congregáció templomában álló castrum dolorist Luigi Pichl tervezte és F. Wolf örökítette meg litografált lapon. Alois Trost: Wiener Triumphbogen und Trauergerüste auf Stichen. In: Mitteilungen der Gesellschaft für Vervielfältigende Kunst. Wien 1900. 11. 21A bécsújhelyi Katonai Akadémia templomában felállítottról Blasius Hoefel/Höfel készített sokszorosított grafikai lapot. 22A bolognai Salvator templomban április 2-án felállított Trauergerüstöt G. Badiali és J. Spagnoli rézmetszete örökítette meg: Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok (a továbbiakban: MNM TKCs) nr. 8927. 23Az április 7—9. között a dómban álló monumento funebre kőre rajzolt képét A. Sanguirico s E. Giuseppe készítette el: MNM TKCs nr. 4863. 24MNM TKCs nr. 58.113. Lásd Gerszi Teréz: A magyar kőrajzolás története a XIX. században. Bp. 1960. 132-133. 25MNM TKCs 61.78. 26 Szabó Júlia-Széphelyi F. György (szerk.): Művészet Magyarországon 1830-1870. Kiállítás az MTA Művészettörténeti Kutató Csoport, Budapest és a Magyar Nemzeti Galéria, Budapest közös rendezésében. Katalógus. Bp. 1981. (a továbbiakban: Szabó—Széphelyi: Művészet) 469. 27MNM TKCs nr. 7600. A műről Zádor Anna: Pollack Mihály 1773-1855. Bp. 1960. 295-297. A metszetről Pataky Dénes: A magyar rézmetszés története. Bp. 1951. (a továbbiakban: Pataky: Rézmetszés) 200. A Hasznos Mulatságok (A’ Hazai ’s Külföldi Tudósításokhoz.) 1835. május 20-i 41. száma szerint e metszet Csery József Epicedion c. munkája előzéklapjaként is megjelent.
