Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Soós Viktor Attila: Apor Vilmos és Mindszenty József kapcsolata
Apor Vilmos és Mindszenty József kapcsolata 385 talozására a leégett fedélszékű Székesegyházban nem kerülhetett sor, ezért a Püspökvár gótikus kápolnájában, a Magyarok Nagyasszonya oltára eló'tt ravatalozták fel két nappal később. A gondolat, hogy majdan, jobb időkben méltó nyugvóhelyét mégiscsak a székesegyház Héderváry-kápolnájában kapja meg, már ekkor megszületett, úgyszintén, hogy ideiglenesen a karmeliták közeli templomának kriptájában kell pihennie. Dr. Weisz Andor törvényszéki bíró föl is ajánlotta erre a célra a maga számára előre megváltott sírfülkét. Koporsó híján azonban még várni kellett a temetésre. A temetkezési vállalatok nem működtek. A magas, vállas termetű főpap részére nem találtak megfelelő méretű koporsót. Csináltatni kellett, fiatal papok vállalták, hogy asztalost keresnek. Elsősorban egy újvárosi mester segítségére számíthattak a Rába másik partján, csakhogy a hidakat a menekülő németek felrobbantották. Végül is nem minden kockázat nélkül csónakon érkezett meg a koporsó.61 Néptelen utcán 1945. április 4-én szerdán vonult le a menet a Káptalandombról a kármelitákhoz. A gyász a maga dísztelenségében minden pompánál megrendítőbben hatott. A szertartás egyszerűsége nem kevésbé. Pokorny Miklós apátkanonok, káptalani helynök temette, tíz-tizenketten lehettek a menetben. A Püspöki Kar a háborút követő első ülésén megemlékezett azokról a főpásztorokról, akik az elmúlt időszakban elhunytak. 1945. május 24-én megjelent körlevélben - melynek alapfogalmazványa Mindszenty József nevéhez köthető - ez olvasható: a háború folyamán „a lelkipásztorok közül többen hivatásuk teljesítése közben hősi halált haltak, életüket adván juhaikért. Ezek közül külön is megemlítjük br. Apor Vilmos győri püspököt, aki hívei védelmében szorgoskodván esett el és húsvéthétfőn költözött Urához, hogy elvegye áldoztának jutalmát.”62 A II. világháború alatt és után nem volt lehetőség Apor Vilmos életéhez, tevékenységéhez méltó temetésre. 1946. június 2-án nevezte ki XII. Pius pápa Papp Kálmán soproni városplébánost győri megyéspüspöknek. 1948-ban érett meg a gondolat, hogy Apor Vilmos újratemetésére sor kerüljön. A győri püspök a Püspöki Kar 1948. augusztus 27-i ülésén jelentette, hogy „október 6-án, amikor a mártír Apor püspök végleges temetése lesz Győrött, nagyon megfelelőnek tartaná, ha bizonyos katolikus ünnepségek is lennének ott azon a napon.”63 Mindszenty bíboros helyeselte a gondolatot, délelőttre tervezték a temetést, délutánra a programot. Az időpont később november 24-ére tolódott, amely szertartásra Papp Kálmán a teljes püspöki kart meghívta az 1948. november 3-i püspökkari ülésen.64 Mindszenty József Papp Kálmán felkérő levelére válaszolva 1948. november 6-án tudatta a győri megyéspüspökkel, hogy vállalja a gyászszertartás vezetését.65 A Magyar Államrendőrség Győri Kapitányságára 1948. november 20-ára behívatták Póka György püspöki titkárt, ahol közölték vele, hogy a politikai helyzet miatt mindennemű körmenetet tilalmaznak. Ugyanezen a napon két belügyminiszteri meg61 Szolnoky Erzsébet: Fellebbezés helyett - Apor Vilmos püspök élete és vértanúsága. Szeged 1990. 162-163. 62 Vecsey József (s. a. r.): Mindszenty Okmánytár I. Mindszenty tanítása. München 1957. 29-37. 63 Веке: Püspökkari 1945-1948. 404. 64Beke: Püspökkari 1945-1948. 427. 65PrL Egyházkormányzati Levéltár, Mindszenty József egyházkormányzati iratai 7782/1948.
