Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Soós Viktor Attila: Apor Vilmos és Mindszenty József kapcsolata
Apor Vilmos és Mindszenty József kapcsolata 381 Serédi Jusztinián a püspöki kar tagjainak július 9-10-i keltezéssel újabb tájékoztató levelet küldött, melyben ismertette lépéseit, a kialakult helyzetet, valamint megküldte a Sztójay Döme miniszterelnökkel történt levélváltását.34 Mindszenty Józsefet a deportálások komoly aggodalommal töltötték el. Hiába várt a püspöki kar közös állásfoglalására, így június 19-én levélben Horthy Miklós kormányzóhoz fordult, hogy legalább a megkeresztelt zsidó származású gyermekek elszállítását akadályozza meg a kormányzó.35 A dunántúli főpásztorok memoranduma Szálasi Ferencnek, a Nyilaskeresztes Párt vezérének miniszterelnöki, majd államfői hatalma, az ország jelentős területének hadszíntérré válása és az ország helyzete nyugtalanította Mindszentyt. Őrlődött, nem találta a cselekvési lehetőséget. Emlékirataiban leírta, hogy nem volt nyugta, és október második felében tájékozódási célból Budapestre ment.36 Maga írta meg Budán a németek által a hatalomba ültetett nyilas kormányhoz az emlékirat-tervezetet, melynek dátuma 1944. október 31. A „Dunántúli főpásztorok memoranduma” című írásban követelik, kíméljék meg a Dunántúl lakosságát a hadműveletek pusztításaitól. A memorandum-tervezet szövegét Mindszenty először Győrbe „jóbarátjához” - Apor Vilmoshoz vitte. Talán nem véletlen, hogy a memorandummal első útja Győrbe vezetett. Apor Vilmos aktív, bátor kiállása, tevékenysége Mindszenty számára is egyértelművé tette, hogy Aporban bízhat a legjobban. Apor püspök reálisan állt a memorandumhoz. Úgy gondolta, hogy az elvakult nyilas vezetőkre már nem lehet nyomást gyakorolni, de minden tiltakozási lehetőséget meg kell ragadni, így támogatta Mindszenty kezdeményezését. Rajta kívül Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát és Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök látta el kézjegyével a dokumentumot. Ha a dunántúli főpásztorok memorandumáról van szó, felmerül a kérdés, hogy miért hiányzik az aláírók közül a többi főpásztor. Elsőként is Serédi Jusztinián hercegprímás, Kovács Sándor szombathelyi és Virág Ferenc pécsi megyéspüspök. Ugyan Mindszenty Emlékirataiban azt írja, hogy nem tudta megközelíteni Esztergomot a harcok miatt,37 sokkal valószínűbb, hogy okult kettőjük korábbi konfrontálódásaiból, ismerte Serédi óvatos, joviális felfogását, így meg sem próbálta rábírni az aláírásra.38 Kovács Sándor megtagadta az aláírást, arra hivatkozva, hogy ő saját felterjesztést készít, és Szálasi helyettesének adja át.39 Virág Ferenc pécsi megyéspüspököt az Emlékiratok tanúsága szerint a harcok miatt nem kereste fel, pedig ekkor még lett volna esélye aláíratni vele a memorandumot. így nem tudni, 34PrL Egyházkormányzati Levéltár, Serédi Jusztinián egyházkormányzati iratai 5882/1944. Közli: Веке: Püspökkari 1919—1944. II. 441—445. és PrL Egyházkormányzati Levéltár, Serédi Jusztinián egyházkormányzati iratai 5425/1944. Közli: Веке: Püspökkari 1919-1944. II. 445- 447. 35VÉL A 44 Acta Dioecesana 2895/1944. 36 Mindszenty József. Emlékirataim. Bp. 1989. (a továbbiakban: Emlékiratok) 39. 37Emlékiratok 39. 38Emlékiratok 39., Mészáros: Prímások 66. 39 Török József (s. a. r.): Grősz József kalocsai érsek naplója 1944-1946. Bp. 1995. 99.
