Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Soós Viktor Attila: Apor Vilmos és Mindszenty József kapcsolata
Apor Vilmos és Mindszenty József kapcsolata 379 Mindszenty Apor Vilmost kérte fel az egyik társszentelőnek a zalaegerszegi püspökszentelésre, aki korábban a tervezett papszentelés miatt ezt nem tudta elfogadni,20 21 de a püspökszentelés a történelmi események miatt amúgy is más helyszínen és időpontban valósult meg. Március 19-én ugyanis megszállták a német csapatok Magyarországot. Ezen esemény hatására Serédi úgy határozott, hogy a kinevezett három püspök szentelésére március 25-én kerüljön sor Esztergomban. Nemcsak Mindszenty kinevezése keltett meglepetést, hanem személye is megosztotta a közvéleményt, Esty Miklós naplójában a püspökszentelés előtti napon negatív jelzőkkel illette. így írt március 24-én: „Kora délután érkezik haza Meszlényi püspök a gazdasági autóval, s magával hozza Hász István tábori püspököt. x/i 5 óra tájban érkezik meg autón Shvoy Lajos székesfehérvári püspök kísérőjével, majd valamivel később Kovács Sándor kinevezett szombathelyi püspök Szathmáry Kálmán kecskeméti adóhivatali igazgató kíséretében. Outánuk érkezik meg Mindszenty József kinevezett veszprémi püspök, ez meglepetésként magával hozta bekötött fejű vénasszony anyját, egy idősebb és egy fiatalabb rokonát, akinek még egy fehér inge sem volt; előre egy szót sem szólt, most van is kapkodás az elhelyezésükkel... ”22 Esty Miklós stílusa önmagát minősíti, ahogyan az is, hogy személyes névmás helyett mutató névmást használ Mindszenty kapcsán, de különösen az furcsa, ahogy Kovács Borbálát, Mindszenty József édesanyját „ bekötött fejű vénasszonfi'-nak írja le. Zichy Gyula kalocsai érsek 1942. májusi elhunyta után a püspöki kar Apor Vilmost bízta meg a megkeresztelt zsidók szervezetének, a Szent Kereszt Egyesület védnöki feladataival, aki hosszas tájékozódás23 után elfogadta az egyesület elnöki posztját, amely döntést a Püspöki Kar az 1942. október 7-i ülésén hozta meg.24 Apor az üldözött zsidók érdekében 1944 tavaszán az összes püspökök együttes állásfoglalását és a pápa közbelépésének kieszközlését látta szükségesnek.25 1 944. április 12-én,26 20-án és 27-én Apor levelet írt Serédinek Esztergomba. 27-i levelében kérte a hercegprímást, hogy az egész magyar katolikusság nevében méltóságának és egyéniségének teljes súlyával lépjen közbe a megkereszteltek érdekében.27 Serédi félt, hogy a nyilvános fellépés megtorlást vonhatna maga után, így a titkos, bizalmas tárgyalásokat helyezte előtérbe. Mindszenty püspökszentelése után hamarosan konfrontálódott a hercegprímással. A veszprémi püspök április 14-én kelt levélben hívta fel a hercegprímás figyelmét a szélsőjobboldali veszélyre, párhuzamot vonva 1918-1919 telének történéseivel. Határozott, de udvarias formában cselekvésre szólította fel a hercegprí20 Mészáros: Prímások 20. 21GyEL PL Egyházkorm. 3813/1943. 22 Mészáros: Prímások 22. 23GyEL PL Egyházkorm. 650/1942. 24A Püspöki Kar 1942. október 7-i ülésének jegyzőkönyve 14. pont. Közli: Gergely: Püspöki Kar 301., valamint Веке: Püspökkari 1919-1944. II. 351. 25Az üldözött zsidók helyzetéről, a katolikus egyház és annak püspökeinek fellépéséről jelen tanulmány keretében lehetetlen írni, nem is szándékom ez, de az igen, hogy Apor Vilmos és Mindszenty József tevékenységének egy-egy szeletét felvillantsam, bemutatva a két főpásztor lépéseinek motivációit. 26GyEL PL Egyházkorm. 929/1944. 27GyEL PL Egyházkorm. 164/1944.
