Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Soós Viktor Attila: Apor Vilmos és Mindszenty József kapcsolata
Apor Vilmos és Mindszenty József kapcsolata 377 nemsokára néhány más szervezet is csatlakozott, különféle okok miatt (mint a kezdeti elszigeteltség, Teleki Pál 1941-ben bekövetkező halála, illetve a háborús helyzet) hamarosan kifulladt, eljelentéktelenedett. 1943. június 23-án a három mozgalom elnöke - Meggyesi Sándor, a katolikus Hivatásszervezet országos elnöke, P. Kerkai Jenő jezsuita, a KÁLÓT országos elnöke és Freesz József, az EMSZO központi igazgatója - memorandumban fordultak Serédi Jusztinián hercegprímáshoz, melyben beszámoltak ama szándékukról, hogy ezen szervezetek erőfeszítéseit egyesítsék és munkájukat koordinálják. Közös programjukra pedig a hercegprímás áldását és jóváhagyását - s ezáltal az egész Egyház támogatását - kérték, s kifejezték óhajukat, hogy világi részről Kovrig Béla szociológus, mint a jövendő szervezet elnöke, egyházi részről báró Apor Vilmos püspök tanácsadóként segítse munkájukat.9 Aporban a mozgalom szervezői Telekihez hasonlóan tekintélyes, és eszmeileg is őhozzá, ill. hozzájuk közel álló személyiséget láttak. Apor Vilmos Győrött, a püspöki palotában 1943. augusztus 26-ára hívta össze azt a - a háborús körülmények miatt - titkos tanácskozást, melyet az ország vezető, reformista gondolkodású katolikus személyeivel folytatott, és amely részben a Kovrig-féle kezdeményezésről, általánosabb síkon pedig a szociális indíttatású keresztény politikai mozgalmak jövőjéről kívánt döntést hozni. Arra a kérdésre kívántak válaszolni, hogy miként lehet a háború utánra olyan életképes keresztény pártot és közéleti mozgalmat átmenteni, illetve teremteni, amely szakít az addigi, a hatalom szövetségesévé vált keresztény politizálás korszerűtlenségével, és képes folytatni a küzdelmet az egyházon kívüli, radikális társadalmi mozgalmakkal, érvényesítve a keresztény és szocialista elveket egyesítő pápai enciklikák szellemét. A találkozón 23 egyházi személyiség jelent meg, többek között Kerkai Jenő a KÁLÓT részéről, Kovrig Béla; gróf Pálffy József, Apor püspök unokaöccse, 1939- től országgyűlési képviselő; Beresztóczy Miklós, a VKM osztályfőnöke; Mihalovics Zsigmond, az AC országos igazgatója; Mindszenty József zalaegerszegi plébános; országgyűlési képviselők, mint Közi-Horváth József (Győrből) és Varga Béla, Kiss Szaléz ferences, ifjúsági lelkipásztor; Pfeiffer Miklós kassai kanonok, a felvidéki katolikus egyetemi ifjúsági mozgalom lelki atyja; ezenkívül az EMSzO országos vezetői; erdélyi katolikus vezetők és délvidéki mozgalmi emberek (teljes lista sosem látott napvilágot a résztvevőkről).10 Ennek a megbeszélésnek az eredményeként alakult meg a Katolikus Szociális Népmozgalom. Ez még nem párt volt, csupán öntevékeny társadalmi mozgalom, azonban már egy későbbi pártalakulat csíráit is magában hordozta.11 Apor Vilmos és Mindszenty József 1943. augusztus 28-án találkozott Győrben. Apor ekkor már két éve győri megyéspüspökként tevékenykedett, aktív közéleti, politikai szereplő volt. Mindszenty zalaegerszegi apátplébánosként szintén aktív közéleti szerepet vitt a 40-es években. Ő nem a diplomáciai csűrés-csavarás, °PrL Egyházkormányzati Levéltár, Serédi Jusztinián egyházkormányzati iratai 8118/1944. 10 Közi-Horváth József. Apor püspök élete és halála. Szerzői kiadás, München 1977. 52. 11 Jezsó Ákos: Amikor az egyház (még) politizált. Evangélikus Élet 2005/02.
