Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Perger Gyula: Ismeretlen győregyházmegyei "Mária-enciklopédia" 1950-ből.
374 Perger Gyula A legtávolabbi zarándoklat Lourdes-ba vezetett. Ide a nagycenki hívek „ Tóth János plébános vezetéséver jutottak el „az újabb időkben”. Kovács György jelentése szerint Lövőről „többen megfordultak Lourdesban is”.152 A hatvan éve tervezett „Mária Enciklopédia” számára beküldött jelentések tartalmára, az ott egybegyűjtött kultuszelemekre, a keserűség mellett sokszor kiérezhető bizakodásra - még ha az olvasóban önkéntelenül is minduntalan felmerül az „ötvenes évek” Magyarországának képe - talán Horváth Detre győri összefoglalójának záró szakasza világít rá legjobban, s foglalja össze legpontosabban annak „tanulságait”: „A XVII-XVIII. század Mária áhítata csak külsőségeiben vesztett a szabadgondolkodó XIX. század első felében, azonban a társadalom legszélesebb tömegeiben tovább élt. Mióta a lourdesi események a Szűzanya alakjára irányították a katolikus világ figyelmét, azóta egyre fokozódó lendülettel hódítja meg a katolikus híveket.”153 Summary Unknown encyclopaedia on the Holy Virgin from the Diocese of Győr, 1950 Following a call of the Centro Mariano Internacionale in Rome the collection of data referring to the cult of Virgin Mary also started in the Győr Diocese in 1950. The reports of different depth of the local clergymen have come down in manuscripts, so their collation can not be commenced either. This manuscript collection, which has survived as a whole, has significance from several viewpoints. It is not only a data store, but bears witness of the historical and art historical knowledge as well as the pastoral activity of the reporting clergymen. In many cases it demonstrates the cohesion force exerted by the religious life and traditions to the local communities. In addition to the religious, ethnographical and art historical significance of the reports they are a special marks of the forced transformation of the society in the 1950s. 152I. m. 80., 103. E zarándoklatok valószínűleg a nemzeti zarándoklat keretében, illetve annak ,hatására” történtek. Vö. Paulovits Sándor (szerk): Szentévi Magyar Zarándoklatok. Visszaemlékezések a jubileumi év eseményeire. Olasz, francia és spanyol földön, Róma-Lourdes-Szentföld. Bp. 1926. A lourdesi kegyhely „népszerűsítésében” nagy szerepe lehetett az egykori magyarkimlei plébánosnak is. Gladich Pál (ford.): A lourdesi Boldogasszony vagy kinek van igaza? A lourdesi Boldogasszony tiszteletének védelmére írta: Dr. Ackerl János. Győr 1892. 153Mária-enciklopédia 46.
