Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Perger Gyula: Ismeretlen győregyházmegyei "Mária-enciklopédia" 1950-ből.
368 Perger Gyula Lébényben „volt Mária Kongregáció is. Újabban az iskolásokkal felelevenítjük a régi Mária tiszteletet'.102 103 104 A tatai történeti adatok szerint a „Szűz Anya tiszteletére alakult társulatok az alábbiak: Elő Rózsafüzér Társulat 1861-ben Winterl Antal tatai plébános buzgólkodására alakult meg Tatán, Tóvároson és Bajon is. A legutóbbi időkig működött. A Legszentebb Szív Asszonya és Angyalok Királynéja című társulatokat Horváth Ferenc plébános hozta be 1867-ben, de csakhamar megszűntek. Mária Lányok társulata 1855-ben keletkezett. A legutóbbi napokig az Irgalmas Nővérek vezetése alatt állott. Rendesen 25-30 tagja volt. Mária Kongregáció szintén a legutóbbi napokig működött.,,1°3 A dénesfaiak között „régibb időkben többen voltak szombatosok, skapulárésok, Ingolstadti Mária-szövetség tagjai. Ma számuk talán csak 10-12, az első világháború elvitte őket."101 Lébényben és Petőházán „a Mária ünnepeket, még az eltörölteket is szívesen és szeretettel ünneplik mec/'. Fertőrákoson „szombatonként estefelé litánia van a Szent Szűz tiszteletére. Eredete ismeretlen!'. A szombati litániákat Várgesztesen is megtartották, sőt vasárnaponként a lourdesi barlangnál is összejönnek az idősebbek.105 Szendén „körülbelül már ötven éve szokásban van, hogy a plébános a hónap első vasárnapján, régebben újhold-vasárnapon, a litánia után a ministránsokkal együtt a Mária oltár elé vonul, s elmondja híveivel együtt az Emlékezzél meg ó legkegyesebb kezdetű imádságot a Szűz Anya tiszteletéré'.106 107 108 Halásziban „a második világháború kezdetéig, amíg a mécsesekbe zavartalanul lehetett olajat kapni, minden családi otthonban, sőt még a boltokban is, szombatonként a Szűz Anya tiszteletére mécsest égettek!’.107 Szilsárkányban, Mocsán és Répceszemerén, Fertőszéplakon is szokásban volt ez oly módon, hogy a mécsesek az „otthonokban lévő Szűz Mária képek és szobrok, valamint a templom előtt álló Szelőtelen Szűz szobor előtt égtek'.106 Csornán minden hónap első szombatján engesztelő ájtatosságot” tartottak a Szerecsen Mária képe előtt.109 Babóton számos magánlakásban található Mária oltár,110 a házak homlokzatán Mária szobor.111 Rábapatonán, Nemesládonyban, Nagylózson, Kapuváron, Jobaházán még 1950-ben is voltak „akik szombaton böjtölnek a Szűz Anya tiszteletére úgy, hogy főtt ételt nem esznek'.112 Gartán „a szombatot a Szűzanya tiszteletére az asszonyok és leányok közül többen pénteki abstinentiával tartják metf'.113 * A szombatosok Veszkényben azért böjtölnek, mert „szombat a Szűzanya napja".111 Agyagosszergényben „minden családban Mária-kép és Mária-szobor található, sőt több házon kívül is van falbaépített Mária-szobor. Sokan nem esznek főtt ételt, társulatnak a felnőttek 80 102I. m. 108., 139., 146. 103I. m. 177. 104I. m. 137. 105I. m. 67., 108., 133., 182. 106I. m. 165. 107I. m. 105. 108I. m. 153. 109I. m. 156. 110 Csiszár Attila: Házioltárok, öltöztetett Mária-szobrok a Rábaközben. Kézirat. Sopron 2009. nlMária-enciklopédia 112. 112I. m. 59., 81., 94., 113., 150. 113I. m. 114. U4I. m. 120.
