Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Perger Gyula: Ismeretlen győregyházmegyei "Mária-enciklopédia" 1950-ből.
366 Perger Gyula egy Immaculata szobrot. Sopronkövesden, „a falu közepén saját háza előtt Borza János hálából, hogy a világháborúból haza került, állíttatta [aj Mennyország Királynéja kőszobrot’.88 Lövőn szintén „az első világháború zivataros idejét idézi a templom északi szomszédságában 1922-ben állított Pieta. Horváth János és neje, Spáth Amália menekültek fájdalmukkal a fájdalmas Anyához. Két fiúk esett el az orosz harctéren: 1914 októberében a 33 éves János (özvegyet és két apró árvát hagyott!) és József, 1915 májusában, 27 éves korában. A vérző szülői szív csordult ki a fohászban: Fájdalmas Szűzanyánk! / Hozzád száll föl imánk: / Áldó kezed védje, / Mindig megőrizze / Kiért ők itt éltek, / Hősiesen elvéreztek: / Szülőt, árvát, s hazát,”89 Ugyancsak a lövői jelentés írja le az egyházmegye egyik legismertebb pestisemlékét: „Mária-szobraink közül legnevezetesebb az 1711. évi pestis elhárítása végett emelt fogadalmi Immakulata szobor. Kb. 10 m magas, s művészi tekintetben is kiváló. Talapzatán szt. Sebestyén és szt. Rókus szobrai között koporsóban sz. Rozália. Latin vers mondja a magyarázatot: Pestifere in Lövő saevit contagio; quando / Effigies istas ponere constituit / Illic cessavit pergrandis mortis Hiatus. / Sanctorum auxilium perspice posteritas. / Natum post Christum septingentesimus annus, / Millesimus praesens undecimus fuit / Versus dum sculpti, vel dum sunt versibus sucti, /Fluxerat augusti candida nona dies. A pestis megszűnéséért hálából fogadták azt is, hogy a Szűz Anya tiszteletére minden szombat délután szüneteljen a köznapi munka. Ezt a fogadalmat utóbb Róma 3 községi ünnepre változtatta át.”90 Az enciklopédia anyaggyűjtésének idejére több sérült szobor javítását is elvégezték. Horvátzsidányban „a volt sopron-vasmegyei határon” álló Esterházy Ferenc által 1851-ben alapított Patrona Hungáriáé szobor az „1945. évben súlyosan megsérült. Renoválás 1947. évben. Azóta ismét megsérült.” Ugyanitt a „szőlőkbe vezető elágazó úton 1920. évben létesült Istenanya szobor néhai Vlasich Ferenc, horvátzsidányi lakos alapítása volt. Ez 1945-ben teljesen elpusztult, renovált talapzatára 194 7. évben a község lakosságának közadakozásából épült Immaculata szobor Gyérgyák Jenő nárai szobrászművész alkotása.”91 Bükön „Lökös Antal kocsmáros kertje végén, a falun áthaladó országút mellett állítatott a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére I947. évben fogadalmi Mária szobrot’.92 A rábapatonai és az egyházasfalui plébános figyelme egy - a 20. század közepén - már ritkaságszámba menő szabadtéri szakrális emlékre is felfigyelt. Az előbbi tudósítása szerint „egy festmény kint a határban a Hétfájdalmú Szűz Anyát ábrázolja!’. Az utóbbi „megemlít még [egy] a dasztiak erdejének északkeleti sarkán egy fára felfüggesztett Máriaképet’.93 88I. m. 60., 85., 103. 89 A vers a szobor talapzatának vésett felirata. 90I. m. 78—79. A szoborról: Mohi Adolf. Lövő története. Győr 1930., Askerz Éva: Barokk pestisemlékek a Sopron környéki falvakban. Arrabona 15 (1973) 149—168. és Pergor Gyula: Szent Quirinus és a tyúkász. A szakrális kisemlékek keletkezéstörténeti forrásai és narratívái a Kisalföldön. In: Pócs Éva (főszerk): Teremtés. Szövegfolklorisztikai tanulmányok Nagy Ilona tiszteletére. (Studia Ethnologica Hungarica VII) Bp. 2006. 467. (a felirat fordításával). 91Mária-enciklopédia 76. 92I. m. 90. 93I. m. 59., 75.
