Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Perger Gyula: Ismeretlen győregyházmegyei "Mária-enciklopédia" 1950-ből.
364 Perger Gyula A jelentésekből értesülhetünk mára már szinte teljesen eltűnt kultusztárgyakról, kultuszelemekről is. Ottevényen „körmeneteken hordozható Immaculata73 szóból is volt, csakúgy, mint Kunszigeten, ahol a rúdon hordozható kis Immaculata szobrot a „körmeneteken a nagy leányok szoktak csoportjuk előtt vinni'.Lébényben a, „Szent Antal kápolna oltárán van egy lourdesi barlang, amelyben egy gipszből készült Szeplőtelen Fogantatás szobra áll. [... j Zarándoklatokkor szokták a hívek magukkal vinni.”73 74 75 A fertőszéplaki „templom egyik mellékoltára: Mária-oltár, az oltár díszét alkotó fafaragványok között a kiemelkedő főalak a Szűz Anya karján az ő áldott gyermekével. [...] Az oltár 1733-ból ered és az is érdekessége, hogy igen népiessé vált. Tudniillik a hívek »aranykoronát« helyeztek a Szűz Anyának és szent Fiának a fejére és gondosan öltöztetik, időnként a ruhájukat változtatják, mint az általában a kegyképeken látható. Mikor kezdődött ez a szokás, bizonytalan.” Egy öltöztetett Mária szoborról Dormán Sándor iváni plébános is beszámol.76 Az ászári templom számos Mária képe közül az egyiken „a Szűzanya a kis Jézussal. A Szűzanya nyakában skapuláré van. Ennek a képnek a múlt világháborúig búcsúja volt, amelyre eljöttek a környékbeli falvak Mária tisztelő hívei is. Ez a búcsújárás a múlt világháború alatt megszűnt”77 Mária tiszteletére szentelt harangokról számolt be Szántó Antal nagycenki plébános. Győrságon „a templom kisebbik harangja is Szűz Mária tiszteletére van szentelve a Madonna képével. Felirata: »Üdvözlégy Mária. Készült 1881-ben, újraöntve 1937-ben.«” Győrszabadhegyen „ az egyik, a volt világháborúban igénybe vett 3j6 kilogrammos harang is a Boldogságos Szűz nevét viselté'.78 A bizonyosan nagy számban meglévő zászlókról a legtöbben megfeledkeztek.79 Az öttevényi plébános három különböző „Máriás zászlóról' számol be. Győrságon a „Szeplőtelen Szűz, Magyarok Nagyasszonya, két képen pedig a Kis Jézussal a megkoronázott Szűzanya” került a zászlókra. Lébényben „Mária zászlója van a Rózsafüzér Társulatnak, amelynek 360 tagja van”.80 Tatán „a templomi zászlókon található Szűz Mária képek: a Rózsafüzér Társulat zászlaján Rózsafüzér Királynője, a Mária-társulat zászlaján Immaculata kép 1855-ből, Szívgárdisták zászlaján egyik oldalon Szűz Mária kép, az ácsok zászlaján Immaculata kép 1872-ből és egy régi kopott zászlón szent Alajos és Szűz Mária”. Mosonszolnokon öt templomi zászló „egyik oldalán Szűz Mária olajfestményű képe” volt.81 A Máriát ábrázoló templomi képek és szobrok fontosságának tekintetében - ahogy az a kápolnák esetében is megfigyelhető - egyfajta „ikonográfiái váltás” 73Szeplőtelen fogantatás. 74I. m. 56., 58. 7SI. m. 108. 76I. m. 91., 130. 77I. m. 159. 78I. m. 56., 63., 103. A harangokról újabban: Kormos Gyula-Poór Péter. Sopron és közvetlen környéke régi harangjai. Arrabona 43 (2005) 1. sz. 125-165. 79Szinte minden jelentésben említés esik a különböző Mária-egyletekről, amelyek zászlóinak többsége napjainkig megőrződött. 80Mária-enciklopédia 58., 62., 108. 81I. m. 106., 176.
