Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Perger Gyula: Ismeretlen győregyházmegyei "Mária-enciklopédia" 1950-ből.
358 Perger Gyula A már fentebb említett Pócza Ernő és Horváth Detre által összeállított Győrre vonatkozó összefoglalások mellett alaposságukkal kiemelkednek Varga László osli, Derdák János sopronkövesdi, Solecki Endre győrsági, Horváth József fertőszéplaki, Szántó Antal nagycenki, Tuba Elemér agyagosszergényi, Kovács György lövői, illetve Németh Kálmán - Mohi Adolf monográfiájára19 is támaszkodó - tatai jelentései.20 Varga László például - a körlevélben kért fotográfiákon túl — az osli kegyhelyre vonatkozó képeslapokat, aprónyomtatványokat, búcsús füzeteket is mellékelt írásához.21 Sopronból Endrédy Zoltán 1948-ban megjelent, a témához kapcsolódó könyvét is beküldték.22 A jelentésekből számos esetben - főként a Mária kultuszra, illetve a különböző ájtatosságokra vonatkozó leírások kapcsán - jól kitapintható a lelkipásztor és híveinek harmonikus viszonya is. E kapcsolat szinte mindig meghatározó szerepet játszik az összefoglalások tartalmában, adatainak gazdagságában, vagy éppen felszínességükben. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az egyes közösségek és papjuk viszonyát a lelkipásztor habitusa, a hívek között eltöltött idő, a szokásos diszpozíciók mellett a Mária Enciklopédia anyaggyűjtésének időpontja is meghatározta.23 Papp Kálmánt - Apor Vilmos mártírhalálát követően - 1946. június 2-án iktatták be püspökké.24 A reá bízott egyházmegyéből a háború utolsó évében több lelkipásztor is nyugatra menekült,25 s a német ajkúak kitelepítése számos esperesi kerületben nemcsak a népesség összetételét, hanem sokszor a hagyományos vallásgyakorlat módját is alapvetően megváltoztatta.26 1947-ben a mosoni esperesi kerület három községét - Dunacsúnt, Oroszvárt és Horvátjárfalut - Csehszlovákiához csatolták.27 Bár a győri Könnyező Szűzanya 1947-es, jubileumi búcsúján a teljes magyar püspöki kar részt vett, s Gyümölcsoltó Boldogasszony napján a zarándokokkal zsúfolásig megtelt Széchenyi téren Mindszenty József bíboros, hercegprímás történelmi jelentőségű beszédet intézhetett a hívekhez, a következő év végére szinte minden megváltozott. A remélt lelki megújulás helyett a katolikus egyház elleni frontális támadás következett. Az 1948. június 16-án elfogadott XXXIII. törvénycikk - melynek értelmében minden felekezeti iskolát államosítottak - az egyház közéleti jelenlétének felszámolását alapozta meg. A hercegprímást 1948. 19 Mohi Adolf. Tata plébánia története. Győr 1909. 20Mária-enciklopédia 62-64., 78-80., 84-86., 102-104., 116-117., 123-125., 130-132., 173-177. 21I. m. 118-119. 22 Igaz ugyanakkor, hogy a teljes jelentés is csak ennyi: „Minthogy a soproni Szűz Mária emlékeket Endrédy Zoltán könyve meglehetős hiánytalanul foglalja össze a /.../, rendelkezésnek úgy vélek eleget tenni, hogy mellékelten megküldöm a könyv két példányát kegyes továbbítás végett A jelzett könyv: Endrédy Zoltán: Boldogasszony Sopron felett. Sopron 1948. - talán mérete okán - nem őrződött meg a jelentések között. I. m. 66. 23 Bindes-Németh: „Ha engem üldöztek...” passim. 24A korszakban utolsóként állami jóváhagyás nélkül. 25 Perger Gyula: „... félelemmel és aggodalommal... ” Plébániák jelentései a háborús károkról a Győri Egyházmegyéből 1945. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai - Források, feldolgozások 3.) Győr 2005. (életrajzok a kötet végén). 26 Krisch András: A soproni németek kitelepítése 1946. Sopron 2006. 27Ezt már az 1947. évi Venerabilis Cleri Almae Dioecesis Jauriensis. Jaurini 1947. is jelzi: „Parochiae Dunacsún, Horvátjárfalu et Oroszvár die 15-a Octobris 1947 politice Slovacchiae sunt annexae.
