Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Perger Gyula: Ismeretlen győregyházmegyei "Mária-enciklopédia" 1950-ből.
354 Perger Gyula leumi esztendejében ötvenezer ember hallgathatta Mindszenthy József hercegprímás, Grősz József kalocsai érsek és Papp Kálmán megyéspüspök ünnepi szózatát Győrött. A jeles alkalomra számos új Mária-ének, vers született, s bemutathatták Halmos László „Győri misé”-jét is. Az 1947-es év Papp Kálmán elképzelése szerint valóban Szűz Mária Esztendejévé válhatott.7 Bár május 26-ával a kegyképünnepségek hivatalos része bezárult, - a fordulat éve, s az azt követő társadalmi politikai változások ellenére hosszú időre meghatározó lelki töltést adott a hívőknek és az egyházmegye papságának egyaránt. 1950. december 2-án érkezett a győri egyházmegyei hatósághoz Jámbor Dezsőnek8 - a Magyar Kurír főszerkesztőjének - alábbi levele: „Nagyméltóságú és Főtisztelendő Püspök úr! A római Nemzetközi Mária Központ - mint bizonyára tudomásul méltóztatik bírni erről - tervbe vette egy »Mária Encyklópédia« kiadását, amelyről a világ minden ordináriusát már értesítette, akik a kérésnek megfelelően gyűjtik össze egyházmegyéjükben a szükséges adatokat. A Magyar Kurír elhatározta, hogy a »Mária Encyklópédia« magyar részét egyházmegyénként közre fogja adni.9 A fentiekkel kapcsolatban azt a tiszteletteljes kérést terjesztem elő, hogy a »Mária Encyklópédia« egyházmegyei adatait a Magyar Kurírral is közölni kegyeskedjék. Tiszteletteljes kérésem megismétlése mellett azért tartjuk ezt fontosnak, hogy így a Magyar Kuríron keresztül teljes képet kapunk a magyar katolicizmus Szűz Mária tiszteletéről. Mégegyszer kérve kegyes intézkedését, maradtam mindenkor rendelkezésére álló.”10 A levél címzettje, Papp Kálmán, már azon évi VIII. számú körlevélben közzé tette a felhívást ,Mária Enciklopédia számára adatgyűjtés” megjelöléssel. Ebben öt pontban határozta meg a tervezett témára vonatkozó adatok körét: 7Emlékkönyv a győri Mária jubileumi ünnepségeiről (1697-1947). Győr 1947. 8Jámbor Dezső, dancsházai (Bp., 1898. máj. 8.-Bp., 1990. dec. 31.). Az érettségi után jogot végzett. 1918-tól a 48-as Párt titkára. A Tanácsköztársaság alatt letartóztatták. 1919-től az Új Lap belső munkatársa, majd helyettes szerkesztője. 1920-tól a Magyar Kurír szerkesztője, 1944. január 3-tól 1970-ig felelős szerkesztője. Az Országos Katolikus Szövetség titkáraként zarándoklatokat vezet Rómába és Lourdes-ba. 1971-ben vonult nyugdíjba. 9Az 1910-ben alakult budapesti Magyar Kurír a legrégibb európai katolikus hírügynökség, 1914-89: részvénytársaság. Mint félhivatalos egyházi lap, Malcsiner Emil magánvállalkozásaként indult, aki néhány munkatársával sokszorosított, kőnyomatos lapokon juttatta el a katolikus egyházi híreket a budapesti lapok szerkesztőségeibe. Előfizetési díjakból és a püspöki kar támogatásából tartották fenn. A Magyar Kurír tekintélyét növelte, hogy az egyház hivatalos közleményeit általa hozta nyilvánosságra. Innen a „félhivatalos” jelző, mely azt jelenti, hogy nem minden közleménye tekinthető hivatalos egyházi közleménynek. A kommunista rendszer egyházpolitikai meggondolásból ragaszkodott megjelenéséhez, de az állami információs monopólium lehetetlenné tette valódi hírügynökségi munkáját. 10Gépelt, pecsétes fejléccel ellátott, töltőtollal aláírt levél, a hátoldalán lévő „Egyházmegyei Hatóság Győr” feliratú érkeztető pecsét tanúsága szerint 1950. december 2-án érkezett: GyEL PL Egyházkorm. 3532/1950.
