Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Perger Gyula: Ismeretlen győregyházmegyei "Mária-enciklopédia" 1950-ből.
Perger Gyula Ismeretlen győregyházmegyei „Mária-enciklopédia” 1950-ből A Győri Egyházmegyében mindig nagy szerepet játszott Szűz Mária tisztelete. A 17. századtól nyomon követhető egyházlátogatási jegyzőkönyvek tanúsága szerint számos Jézus Krisztus anyjának tiszteletére szentelt templom és kápolna épült.1 A katolikus megújulás korában, a 17-18. századi járványokat követően az egyházmegye városainak főterére, falvainak kiemelt helyére és a fő közlekedési utak mellé fogadalmi Mária-szobrokat állítottak.2 Esterházy Pál - aki maga is elöl járt a Mária-tiszteletben - már 1690-ben tizenegy máriás kegyhelyet, illetve kegyképet sorolt fel, melyek közül nyolc a győri püspökség területén volt.3 Hat évvel később kiegészítette ezeket két újabb kismartoni kegyképpel, s újabb tizenhat Mária-képet is megemlített.4 Szentiványi Márton 1699-ben még néhány győregyházmegyei település - Vimpác, Csepreg, Sopron Clementissima, illetve a győri Nitide Mária - Jeles Mária-emlékének leírásával tette teljesebbé a sort. Hiányos lenne e barokk körkép az Esterházy figyelmét elkerülő - Nádasdy Ferenc által alapított - kópházi, a Viczayak által felkarolt máriakálnoki, a soproni domonkosok ..faköpenyes'’, illetve a 17. századi eredetű röjtökmuzsaji Mária-kegyképek, kegyszobrok nélkül.5 A búcsújáróhelyek, illetve a Mária-kultusz 19. századi jelentőségéről, folyamatosságáról Jordánszky Elek 1836-ban megjelent, majd harminc év múltán népszerű változat(ok)ban újranyomott munkájából tájékozódhatunk.6 Itt már természetesen a szombathelyi egyházmegye területével csökkentett Győregyházmegye Máriakegyképeiről olvashatunk. A Boldogságos Szűz tisztelete a 20. század két vesztes háborúja után új erőre kapott. A „legyen ez esztendő számunkra Szűz Mária Esztendejé' gondolat jegyében 1947-ben, a győri Könnyező Szűzanya-kegykép vérrel verejtékezése 250. jubi1 Dóka Klára (szerk.): Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 6. Győri egyházmegye. Bp. 1998. illetve GyEL PL Can. Vis. 2 Csatkai Endre: Sopron és környéke műemlékei (Magyarország műemléki topográfiája II. Győr-Sopron megye műemlékei I) Bp. 1956. 3 Eszterházy Pál: Az egész világon levő Csudálatos Boldogságos Szűz Képeinek Rövideden föl tett eredeti ... Nagyszombat 1690. 4 Eszterházy Pál: Mennyei korona ... az az Az egész Világon lévő Csudálatos Boldogságos Szűz Képeinek rövideden föl tett eredeti ... Nagyszombat 1696. 5Perger Gyula: Öltöztetett szobrok észak-dunántúli kegyhelyeken. Kézirat. Győr 2009. 6 Jordánszky Elek: Magyar országban, ’s az ahoz tartozó részekben lévő Boldogságos Szűz Mária kegyelem’ képeinek rövid leírása. Pozsony 1836. E könyv németül és szlovákul is napvilágot látott, majd 1863-ban Bucsánszky Alajos „hazafiúi és kiadói kötelességből” magyar és német nyelven újra megjelentette.
