Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Néma Sándor: A térkép szerepe a helyetörténetírásban, avagy a határ kialakulása Nagybarát és Kisbarát között, 1447-1786
A TÉRKÉP SZEREPE A HELYTÖRTÉNETÍRÁSBAN 351 Természetesen a község, illetve a községek története még az itt ismertetetteknél is sokkal bonyolultabb, mivel a hódoltság időszakában benépesült Nagybarát és Kisbarát szőlőhegye, amelyek később önálló hegyközségekké alakultak, kiváltak az anyatelepülés határából. Nagybarát és Nagybaráthegy, Kisbarát és Kisbaráthegy 1940-ben egyesült Nagybarátfalu és Kisbarátfalu néven, s e két településből 1970-ben jött létre Győrújbarát község. A felsorolt győri, baráti határnevek folyamatos használata, s e környező pusztult falvak dűlőnevei - némelyik az Árpád-korból eredeztethető - bizonyltja az állandó határhasználatot, függetlenül attól, hogy a két Barát, Kis - és Nagybarát település elpusztult s nem is eredeti helyükön alakultak újjá! Summary The role of maps in local history: the development of the outskirts between Nagybarát and Kisbarát, from 1447 to 1786 Baráti was first mentioned in a charter in 1232. The settlement developed into a village in the first half of the 14th century. Kisbarát was first mentioned in 1361. The co-existence of the twin-villages made it necessary to divide the fields and their further belongings, which plunged Kisbarát, Nagybarát, their secular and ecclesiastical possessors into a long conflict. A charter from 1447 informs us about the delimitation of fields carried out with the assistance of 8 serfs. In spite of this, the antagonism continued along the Ottoman rule when both Kisbarát, lying originally in Pusztafalu field, and Nagybarát, lying in the land of Gyöpsszegés were devastated. Later, they were resettled in different places. All in all, the border-conflict lasted 340 years and it was only a suit beginning in 1778 that finished it in 1786. It took so long because of the border inspections and the situation was further complicated by the fact that the vineyards inhabited in the 18th century were established as independent settlements. Several parties were involved in the suit: the Benedictines of Pannonhalma and the Praemonstratensians of Csorna the owners of Nagybarát, the Viczay counts the owner of Kisbarát, together with the neighbouring villages, Ravazd, or even Bakonyszentlászló, Bakonygyirót or Lázi in Veszprém County. The villages were reunited in 1940 with their mother-villages, which were also united in 1970 as Győrújbarát.
