Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Néma Sándor: A térkép szerepe a helyetörténetírásban, avagy a határ kialakulása Nagybarát és Kisbarát között, 1447-1786
A TÉRKÉP SZEREPE A HELYTÖRTÉNETÍRÁSBAN 345 A helyzet az idő múlásával egyre inkább elmérgesedni látszott. 1702. március 10-én a pannonhalmi főapát Viczay Ádámot Csókatelek pusztán megkezdett építkezésnek befejezésére szólította fel, aki erre viszonttiltakozott megőrizve a lehetőséget a további jogi eljárásra.54 Az építkezések nem álltak le, hiszen 1703. február 12-én Scholinger Ferenc csornai prépost nevében Mosonyi András tett panaszt Viczay Ádám ellen csókateleki majorsága építkezésének folytatása miatt.55 Az előbb említettek értelmezését az 1778. május 4-én indult határper teszi lehetővé, mivel a jogi aktus lefolytatásához előkeresték a 17. századra visszamenő tanúvallomási jegyzőkönyveket is, melyek egészen 1656-ig nyúlnak vissza, holott az ekkor történt vizsgálatról nem emlékeztek meg a vármegyei nemesi közgyűlési jegyzőkönyvben. Végül ez a nyolc évig tartó jogi procedúra tette lehetővé a két falu közötti határ megállapítását. A per hosszadalmas ismertetését elhagyjuk, hiszen a végső ítélet sem tudta figyelembe venni a vizsgálatok nagy részét. 1656-ban a határ megállapításért folytatott vizsgálatban húsz tanút hallgattak ki, úgymint Lótt Tamást (kb. hatvan éves Győr-újvárosi polgár), Eölbőy Mártont (45 éves győri vicekapitány), Húsz Péter (kb. negyven éves mezőörsi jobbágy), Kovács Jakabot (kb. hetven éves, veszprémi püspök mezőörsi jobbágya), Mészáros Balázst (kb. ötven éves, veszprémi püspök nagynyúli jobbágya), Nagy Mátyást (kb. 56 éves, veszprémi püspök kisnyúli jobbágya), Takó Miklóst (kb. 45 éves győri gyalogvajda), Genetio Mártont (kb. 72 éves győri polgár), Király Istvánt (győri polgár), Flaskár Mihályt (kb. hatvan éves, győri káptalan kisnyúli jobbágya), Lanthay Istvánt (kb. hatvan éves, győri káptalan gyirmóti jobbágya), Kuczár Mátyást (kb. 44 éves zsoldos), Szekeres Balázst (győri polgár), Toót Pál (győri polgár), Némett Györgyöt (kb. hatvan éves, Győr-újvárosi zsoldos hajdú), Káldi Mihályt (kb. ötven éves, Jagachich veszprémi főkapitány réti jobbágya), Balogh Benedeket (kb. hatvan éves, Győr-újvárosi zsoldos), Pap Jánost (kb. 55 éves, Nádasdy Ferenc rábaszentmihályi jobbágya), Horváth Gergelyt (kb. negyven éves, Győr-újvárosi zsoldos), Gáli Imrét (kb. 63 éves Győr-újvárosi polgár, valaha Sárkány Miklós kisbaráti jobbágya). Két kérdést tettek fel a tanúknak: Sárkány Miklós veszekedett-e a csornai premontrei préposttal Csókatelekért, és ha igen mikor, illetve igaz-e az, hogy a nagybarátiak kétszer is bevetették a Csókatelek határán kívül eső kisbaráti földet, s legeltettek is a területen?56 A tanúk közül az első kérdés első felére mindenki igennel válaszolt, a második részére, a mikorra azonban már eltérőek voltak a feleletek: Lőtt Tamás, Kovács Jakab 15 évre, Pap János 18 évre, Kuczár Mátyás, Szekeres Balázs és Káldi Mihály húsz évre, Tákó Miklós 26 évre becsülte a határkonfliktus kezdetét. Nagy Mátyás állította: „Tudgya azt is, hogy Gálly Péter akkorbéli csornai prépostI57 üdéjében, a Kis-Baráthi marha békével járta a Csókatelek földet. Czékip8 püspök üdéjében is békével bírták a kis barátiak azon nevezetű 54GyMSMGyL IV. A. l/a/8. Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyve. 1702. nr. 12. 55GyMSMGyL IV. A. 1/a/ 8. Győr vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyve. 1703. nr. 11. 56GyMSMGyL IV. A. 8. 1656. február 27-én felvett jegyzőkönyv. 67Kálly Péter csornai prépost (1608-1621). 58Ilyen nevű győri püspök nem volt, lehet, hogy Széchényi György (1658—1685) nevét torzították el.
