Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Nemes Gábor: Verancsics Antal győri irathagyatéka
328 Nemes Gábor így 1841-ig továbbra is Olaszországban maradt. Időközben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották, és a pesti egyetem teológiai karának is tanára lett. Hazatérte után az egyházmegyei hierarchiában is kiemelkedő helyet foglalt el, 1847-től a kanonok, 1857-től pedig nagyprépost volt. Még halála24 előtt, 1870-ben hagyta a nagyszeminárium könyvtárára mintegy 3000 kötetes gyűjteményét.25 Mikor és hol tehetett szert Deáky a leveleskönyvre? A kérdésre biztos választ nem tudunk adni, de valószínűleg itáliai tartózkodása alatt juthatott hozzá ez a becses kötet. Mivel Verancsics Faustus több mint egy évtizedet töltött Rómában és élete végén Velencébe utazott, ahol halálát lelte, számos lehetőség adódott, hogy ez a kötet a tudós főpap gyűjteményéről lemorzsolódjon.26 Mindezek után talán nem is olyan meglepő, hogy a győri székeskáptalan magánlevéltárának Cimeliotheca et Theca sorozatának rendezése során több olyan irat is előkerült, melyek Verancsics Antal személyéhez köthetők. A hiteleshelyi levéltár átnézésével ezek száma tovább bővült, és így egy kisebb irathagyatékká duzzadt. A kéziratokról nagy biztonsággal állítható, hogy a könyvtár leveleskönyvével együtt érkezhettek Győrbe, ahonnan egyenlőre ismeretlen okból vitték át a levéltárba. Az, hogy az iratok a káptalan iratanyagába illesztve találhatók, azt bizonyítja, hogy még a levéltár rendezése előtt lett átvéve. Ez azt jelenti, hogy a kéziratok „szétszórása” Ebenhöch Ferenc27 kanonokhoz köthető, aki 1875-től a káptalan magán- és hiteleshelyi levéltárának rendezését végezte, az iratokat pedig minden bizonnyal a saját maga által kialakított rendező elvek szerint létrehozott rendszerbe osztotta szét.28 Ebenhöch kezébe valószínűleg önálló csomóként kerülhetett, melyről Verancsics aforizmagyűjteményének29 palliumára a kanonok keze által írott ..Ms. Ant. Ver.” feljegyzés árulkodik. Ezenkívül az a tény, hogy több dátum és szerző nélküli, nem ritkán csonka iratot Ebenhöch nagy biztonsággal kötött Verancsics Antal személyéhez, szintén ezt látszik alátámasztani. A források túlnyomó többségét - három kivételtől eltekintve - fogalmazványok, tisztázatok, másolatok teszik ki, melyeknek többsége Verancsics által írott levél, de találhatunk közöttük - részben a fogalmazványok hátulján - néhány hozzá intézett iratot is. Az egyik eredeti irat Verancsics Antal esztergomi érsekké nevezésekor, a pallium30 átvételénél leteendő eskü eredeti, hártyára írott példánya.31 A másik eredeti levél igazi unicum: egy Alfonsus nevű asztrológus által az 1561-es esztendőre 24Az, hogy könyvtáráról még életében gondoskodott, szerencsésnek mondható, ugyanis a végrendelet nélkül elhunyt kanonok rokonai a hagyaték ügyében pert indítottak. GyEL PL Egyházkorm. 564., 766., 954., 1336., 2834/1873. 25GyEL PL Can. Vis. vol. 39/1. 278.; Zalka: Papnevelő IV.; Bedy: Papnevelés 254.; Bánhegyi: Győri kéziratkatalógus 8. 26 A káptalani levéltárban őrzött kéziratok között két, Verancsics Faustus által a sági prépostság ügyében írott fogalmazvány is található, ezek is azt igazolhatják, hogy a hagyaték az ő kezében őrződött meg. GyEL GyKHhLt Cth VII. nr. 456.; GyKHhLt Th 39. nr. 28560. 27Életére lásd: Katona Csaba: Ebenhöch Ferenc kanonok személyes iratai - egy pillantás a Győri Egyházmegyei Levéltár iratanyagára. ESz 3 (2002) 1. sz. 143-154. 28Ebenhöch rendezési munkájáról: [Kisfaludy Bélaj: Egy látogatás a ft. győri sz. e. káptalan orsz. levéltárában (Lenyomat a „Győri Közlöny” 1879. 72-ik számából); Lukácsi Zoltán: Vajk Ádám: A Győri Egyházmegyei Levéltár. LSz 52 (2002) 1. sz. 45-48., 46. 29GyEL GyKHhLt Th 39. nr. 28561.
