Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Lukácsi Zoltán: Hany Istók az írott források tükrében
Hány Istók az írott források tükrében 323 benlétéről, eredetéről sok valótlanságot tartanak hihetőnek (Istók alkalmazkodása a természethez: dupla szemhéj, vagy félig hal-volta stb.). A romantika pedig - ahogy köztudott - szereti a különleges hősöket különleges körülmények között. Lehet-e különlegesebb személy különlegesebb körülmények között, mint egy vad fiú a vadonban, majd az emberi társadalomban? (A „vadember a civilizációban” alaphelyzet a felvilágosodástól kezdve nagyon kedvelt írói szituáció, például Voltaire: A vadember, Bessenyei: Der Amerikaner stb.) Sőt, a romantika gondolkodása igyekezett még különlegesebbé tenni Istók alakját, sok nem hiteles testi és lelki tulajdonsággal ruházni fel. Hogy mást ne mondjak: ilyen a szerelem, amely nélkül egy romantikus történet elképzelhetetlen. Figyeljük meg, hogyan csalják egyre feljebb Istók életkorát! A keresztelési bejegyzés leírása 8 éves fiúról beszél. Az V. kötet bejegyzése - bár szó szerint bemásolja az anyakönyvi bejegyzést -, már 10 év körüli fiút említ, Hegedűs János már 11-12 éveset. Később már serdülőnek képzelik, aki gyengéd érzelmeket táplál egy fiatal lány iránt - akit a közbeszéd a várnagy lányában vél megtalálni, s a romantikus történetek és képzelgések vagy Juliskának47 vagy Piroskának48 nevezik. Az ő esküvőjéhez vélték kötni azt a legendát, amelyet mindenki ismer. Tudniilik hogy Istók, kedveskedni akarván, a saját kedvenc ételeit: kígyókat-békákat borít a lakodalmi asztalra, s ezért keményen megbüntetik - Istók pedig bánatában hamarosan el is tűnik a várból. A szerelem-motívum aztán Jókai kapcsán is belevésődik a köztudatba. Dr. Margittal Rikárd művének attitűdje is a reménytelen szerelem, amely elől Istók a halálba menekül.49 Ehhez mindössze annyi megjegyzésünk van: a kapuvári házasultak anyakönyve szerint 1749 és 1754 között egyetlen Juliska és Piroska sem kötött házasságot a városban. írásomban elsősorban szavakat próbáltam értelmezni, de papként, tanárként és levéltárosként egyaránt úgy érzem, hogy a szavak helyes használata és helyes értelmezése kulcsfontosságú. Az igazság sokszor még így is rejtőzködik, de néha úgy is közelebb juthatunk hozzá, ha legalább távol tartjuk magunkat a tévedésektől. Summary Istók Hány in the mirror of written sources An 8-year-old boy called Steven, discovered in the wilderness, believed to be retarded by the contemporaries was conditionally baptised 17th March, 1749 in Kapuvár - as preserved in the parish register. In the end of a later register-book a short description can be found in German about his discovery, life and the circumstances of his disappearance. Roughly, these two sources about this rare miracle of history and nature can be considered trustful. The child became well-known as Istók Hány. His figure was woven around by legends which slowly covered his real character and disregarded the few facts bequeathed to us in documents. Filtering the legends mainly on the basis of the parish registers of Kapuvár, the paper aims to shed light upon the most crucial questions. How did Istók get 47Missuray-Krúg: Hány Istók 56. 48Faragó: Hány Istók 3. 49 Dr. Margittal Rikárd: Hani Istók. Szimfonikus költemény. 1923.
