Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Ábrahám Imre: A 14-17. századi Nyúl község rövid történetei földrajza
32 Ábrahám Imre 1644-es szerződése is ennek visszafordítására ment fel bizonyos kötelezettségek alól: ez mostani nyavolyás üdőkben látván sok fogyatkozásokkal való nyavalájokat, és házok megégésével, kárvallásokat, kegyelmességre indulván könytéseket attunk nékik... Hanem egyéb szokott szolgálatyokat adóikkal véghez vigyék és megadják ... De mind ezek fölött az Bika szőllőt..., abban felette kivánnyuk az ő gondgyokat és szorgalmatos munkájokat, akit eddig ... puszta állapottal hattanak... ”65 A szőlőtermesztés Mohács utáni helyzetéről plasztikus képet Gecsényi Lajos már idézett tanulmánya nyújt,66 benne szól a birtoklás és művelés akkori kedvezőtlen változásairól, miszerint a helyi és a külső birtokosok aránya, továbbá a művelés-karbantartás elért színvonala szomorúan megromlott. Fentiek utalnak a biztonság hiányára, a külső birtokosok erre adott válaszára, ti. távolmaradásukra és a szőlőktől szabadulni igyekvésükre is, és nyomatékosan a helybeli szőlőmunkások megcsappanó számára. 9. A faluközösség szerveződéséről, intézmények létrehozásáról 1300-at követően is csak gyér és csak közvetett adataink vannak. így 1366-ban olvasunk a falu plébánosáról: „in anno Domini millesimo trecentesimo sexagesimo sexto ... a nobilibus et ignobilibus, specialiter a plebano et populis ville Nyul ... conscientiose ... hanc conperissent veritatem, quod ... ”,67 és belőle következtetünk a templom meglétére. (Ebből az időből valók az első adatok Szentimre, Szentlőrinc, Szentmárton templomairól is.68) Ugyanakkor Bedy Vincénél is találunk egy 1523-as adatot Söptéry Mihály nyúli káplánról, ugyanebből az időből ismer írást a templomon és plébánosokon kívül plébániáról is.69 A templom a török alóli fölszabadulást az 1698-as Canonica visitatio szerint az azt megelőző hadi események miatt leégett állapotban érte meg, felszentelt pap még ekkor sem volt.70 Horváth József feltárása nyomán ismerhetünk néhány (4+1) 16-17. századi nyúli végrendeletet, valamint találkozhatunk győri végrendeletek nyúli adalékaival. Ezek az okiratok a végrendelkezés intézményének meglétéről tanúskodnak, és közzétételük újabb igazolás arról, hogy a falu élt a hódoltság alatt is. A hódoltság végét hirdette viszont a hegyalji országút mellett ma is álló Mária-szobor, mely bizonyára Esterházy Pál nádor azon felhívására válaszolt, amely ilyen emlékművekkel kívánta kifejezésre juttatni az ország háláját.71 10. A falu lakóiról, összességükben a 16-17. századi lakosságról a korábbiaknál szemléletesebb képet kapunk a szőlőhegyen végzett káptalani tizedszedések megidézett jegyzékeiből. Körültekintő hasznosításukkal fölmérhetjük a népesség akkori helyzetét, áttételesen pedig az uralkodó közállapotokat. A lehetséges többféle vizsgálódásból választhatjuk a statisztikait, majd a névtanit. Az elsőnek megfelelően számba vehetjük a begyűjtések idejét, számát, a gyűjtőhelyek előfordulásait, az adózók névsorainak bővülését illetve zsugorodását. 65 Bedy: Győri káptalan 175. 66Gecsényi: Adatok 28 ff. 67PRT VIII. 364-377. 68Ábrahám Imre: Pannonhalma város és határa. Pannonhalma 2001. 36. L. még a 63. jegyzetet. 69Bedy: Győri káptalan 176. 70A jegyzőkönyvet Varga Imre fordította, 1. 63. jegyzet. 71Talapzatán látható az Esterházy-címer. A család cseszneki ágának szőlőbirtoka volt Nyúlon. A szobor fenntartásáról Bubnich Mátyás győri kanonok végrendelkezett, lásd 23. jegyzet.
