Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In labore fructus. Jubileumi tanulmányok a Győregyházmegye történetéből - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 13. (Győr, 2011)
Lukácsi Zoltán: Hany Istók az írott források tükrében
Hány Istók az írott források tükrében 313 tűnik is de a fogyatékos gyermek természetesen megkeresztelhető. Nem azt írja, hogy egy vadat, vagy emberhez hasonló lényt, vagy szörnyszülöttet találtak, hanem embergyereket. Ha azonban a másik ok miatt részesült feltételes keresztségben, ez újabb kérdések sorát veti fel. Hiszen ebben az esetben feltételezték, hogy Istók esetleg mégis csak emberi társadalomban született, ott megkeresztelhették, vagy talán egy ideig élt is emberek között. És ez az egyik legnehezebb kérdéskört veti fel: hogyan és mikor, hány évesen került Istók a vadonba? Kik lehettek a szülei? Hol születhetett? Vegyünk sorra néhány lehetőséget a teljesség igénye nélkül, megvizsgálva azok valószínűségét és valószínűtlenségét! Az egyik elmélet a kitett gyermek esete. Feltételezhető, hogy Istók egy nemkívánt terhesség gyümölcse: az anya titokban megszüli, megölni nincs szíve, de sorsára hagyja a vadonban, s a kis csecsemő csodával határos módon életben marad. Ez szinte lehetetlen és nagyon kevéssé valószerű, de ha lehetséges, akkor mindenképpen valamilyen emlős állatot kell feltételeznünk, amely szoptatja és felneveli. Itt meg kell említenünk a Honti Pál által meggyőzően kidolgozott vidra-, illetve hód-elméletet, amelyet ma a legvalószínűbbnek tartanak: sem farkas, sem róka, sem más emlős állat (szarvas, vaddisznó) nem jöhet szóba olyan eséllyel, mint a hód, amely valóban a leginkább elképzelhető nevelőszülő ilyen esetben. A hódvár pedig a vadonban a lehető legnagyobb védelmet nyújtja az időjárás viszontagságai ellen, lakóját megóvja a fagyhaláltól és a természetben a lehető legnagyobb biztonságot nyújtja.15 Ideiglenes búvóhelyet, menedéket találhatott fák odvábán vagy az égerfák léggyökereinek öblében is, de a hideget csak a vidra- vagy hódvárhoz hasonló védett zugban vészelhette át. Az előző elképzelésnek egy variációja, hogy a házasságon kívüli terhességét titkolni akaró leányanya szégyenében elmenekül a társadalomból, vadonban szüli meg gyermekét, a szülésben vagy utána rövidesen meghal, s így marad magára a gyermek. Hogy ki volt a gyermek apja, közrendű-e, vagy valaki előkelő, mint ahogy némelyek rebesgetik - bár ez inkább romantikus elképzelés -, ebből a szempontból majdnem mindegy. Az sem elképzelhetetlen, hogy a gyermek kitétele idősebb, 1-2 éves korban történt. Ebben az esetben leginkább mégis valami fogyatékosságot kellene feltételeznünk. A minden bizonnyal szegény szülők rájönnek, hogy a gyermek nem lesz soha egészséges, nem tudják használni semmire, etetni-eltartani viszont nem képesek vagy nem is akarják, kiviszik az erdőre, és ott sorsára hagyják, otthon meg hazudnak valamit. A gyermek azonban életben marad. A következő elmélet: az elkóborolt gyermek esete. Az idősek még ma is emlékezhetnek, hogy fiatal asszonyok, ha nem volt kire hagyni gyermeküket, magukkal vitték a határba a mezei munkákra. Letették a föld végében míg ők dolgoztak, s közben oda-odapillantottak rá. Nem nehéz elképzelni, hogy egy munkába belefeledkezett fiatalasszony totyorgó, 1-2 éves gyermeke elkószált, elveszett a Hanságban, s a keresés ellenére sem találták. Ez az elmélet valószínűbbnek tűnik. Bár egy kisgyerek életben maradása a vadonban szintén csodaszámba megy, mégis jóval 15Honti Pál: Hány Istók nyomában. Győr 1972. (a továbbiakban: Honti) 18-22.
